Welt: Ukrajna az új 2024-es ellentámadásra készül
Ukrajna erőt gyűjthet egy 2024-ben indítandó újabb ellentámadáshoz, miután a nyáron indított első offenzíva nem tudta áttörni az orosz vonalakat – jelentette pénteken a Welt egy német szakértőre hivatkozva.
A német napilapnak adott interjújában Nico Lange, egy volt német védelmi tisztviselő, aki jelenleg a Müncheni Biztonsági Konferencia vezető munkatársa, azt mondta, hogy annak ellenére, hogy Nyugaton egyre nagyobb a pesszimizmus Ukrajna harctéri előrehaladásával kapcsolatban, Kijev még mindig megfelelő mennyiségű haditechnikai eszközt tart fenn, és további szállítmányok érkezése várható Nyugatról.
“Ukrajna valószínűleg erőforrásokat gyűjt egy jövő évi új ellentámadáshoz” – vetette fel a szakértő, hozzátéve, hogy Kijev az új előrenyomulást Herszon térségében kezdheti meg, és megpróbálhatja az erővel átkelést a Dnyepr folyón.
Közben a jelentés megjegyezte, hogy Ukrajnának “továbbra is nagy tervei vannak”, kifejtve, hogy ezeket a törekvéseket bizonyítja Kijevnek az Egyesült Államoknak benyújtott kívánságlistája, amelyen harci helikopterek, fejlett vadászgépek, nagy hatótávolságú rakétarendszerek, Abrams harckocsik és más felszerelések szerepelnek.
A Bild ugyanakkor pénteken forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna “új haditervet” készít. A magazin szerint Kijev félretette azokat a terveket, hogy kiszorítsa Oroszországot a sajátjának vallott területekről, és ehelyett arra összpontosít, hogy a lehető legnagyobb veszteségeket okozza Moszkvának.
“A célunk az, hogy az ölési arány minél pozitívabb legyen” – mondta egy meg nem nevezett tiszt a Bildnek, hozzátéve, hogy ha Kijev 10:1 arányú veszteséget ér el a maga javára, akkor előrenyomul, míg az 1:1 arány végső soron visszavonulást jelentene.
Egy másik forrást úgy idéztek, hogy Kijev “pozíciói lényegtelenek, a lényeg az, hogy a legtöbb ukrán életben maradjon”. Egy meg nem nevezett volt nyugati katonai szakértő a Bildnek azt mondta, hogy “amit most tapasztalunk, az lényegében egy irányított utóvédharc”.
Ukrajna június elején indította el a beharangozott ‘nagy’ ellentámadást, de nem sikerült érdemi eredményt elérnie annak ellenére, hogy bőséges mennyiségű nyugati felszereléssel erősítették meg. Néhány hónappal az offenzíva után még vezető ukrán tisztviselők, köztük Dmitro Kuleba külügyminiszter is kezdték beismerni, hogy az offenzíva kudarc volt.
Októberben Vlagyimir Putyin orosz elnök 8:1-re becsülte a veszteségek arányát Moszkva javára, a hónap elején pedig Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt állította, hogy Kijev több mint 125 ezer áldozatot szenvedett a nyár eleje óta.
Forrás: Orosz Hírek
Follow @jobboldalihirek