Jöhet a jegyrendszer az EU-ban? Ezért akarja az USA tönkretenni a német gazdákat?
Ha a német agrárium valóban összerogy, akkor nem kizárt, hogy az EU-ban adagolni kell majd az élelmiszert.
Az amerikaiak rátették a kezüket az ukrán termőföld jelentős részére. Az ott termelt gabonát az Európai Unió területén, elsősorban Németországban akarják eladni. Csakhogy előtte ki kell „pucolni” a német piacot, hogy legyen hely az ukrán gabonának. A német kormány, amely Washington alá van rendelve, a költségvetésben keletkezett lyukat a gazdáktól való pénzek elvonással akarja betömni. Ez pedig a német mezőgazdaság végét jelentheti. Ezért ma Németország szerte hatalmas gazdatüntetéseket tartanak.
Bármilyen hihetetlennek is hangzik, de nagyon is elképzelhető, hogy az amerikaiak provokálták ki a német gazdák mai, a tervek szerint soha nem látott méretű tüntetését. A mezőgazdasági termékek kereskedelmével foglalkozó amerikai nagyvállalatok valószínűleg nem ilyen forgatókönyv megvalósítását szerették volna látni. E szerint, a német agrárágazat tönkretételét és a kieső mezőgazdasági termények helyére az olcsóbb ukrán áruknak az uniós piacra történő bevezetését, sokkal kisebb dérrel-durral akarták megvalósítani. De, ez most mindegy is, mert már benne vagyunk az események sűrűjében.
Több ezer traktor és mezőgazdasági munkagép vonul fel ma Berlinben, és Németország több nagyvárosában. A gazdák azért tiltakoznak, mert az idei költségvetésben már nem szerepel a mezőgazdasági gépek üzemeltetésénél használt motorolaj jövedéki adómentessége. Ez gyakorlatilag több millió ember megélhetését veszélyezteti.
A balliberális kormány azért döntött a megszorítás mellett, mert az EU által a korona vírus utáni helyreállítási alapból a németeknek kifizetett összeget a kormány a megújuló energia bevezetésére, szélesebb elterjesztésére fordította. Az alkotmánybíróság viszont törvénytelennek minősítette az eljárást és kötelezte a berlini kormányt az összeg pótlására. Ez viszont 60 milliárd eurós lyukat ütött az idei büdzsében. A kormány kényszerhelyzetbe került, mert már előzőleg, az alkotmányt figyelmen kívül hagyva, négyszer is emelte a költségvetésnek az adósság plafonját. Így csak a megszorítás eszközéhez nyúlhatott, mondván, ha ezt nem teszi, összeomlik az egész gazdaság.
A megszorítás megvalósítása gyakorlatilag a német mezőgazdaság végét jelentené, láncreakciót váltana ki, mert ne legyen kétség, a krízis egész Európára átterjed majd. Mindez az uniós mezőgazdasági termelés hanyatlásához is vezethet, akár élelmiszerhiányt is okozhat. Márpedig a mezőgazdasági termékek hiányát valahogy pótolni kell majd azt követően, ha a német agrárium valóban összerogy, és ha Európa nem akar az élelmiszerekre, a második világháború alatt ismertté vált jegyrendszert bevezetni.
Az első kérdés, amit mindenképpen fel kell tenni: hogyan lehetséges, hogy Európa legnagyobb és legerősebb gazdaságát a padlóra küldené egy 60 milliárdos költségvetési hiány? Összehasonlítás képen, Magyarországnak, egy jelentősen kisebb gazdasággal rendelkező feltörekvő piacnak, az EU jogellenesen 30 milliárd eurót nem fizetett ki. Most még 20 milliárd euróval tartozik Brüsszel. Nem állítható, hogy ez a pénz sehonnan sem hiányzik, de Magyarország gazdaságát ennek ellenére messze nem fenyegeti az összeomlás veszélye.
Ha már az összeomlásnál tartunk, akkor a második kérdés, hogy a költségvetési csomagban, miért pont a gazdálkodóknak kell a legnagyobb terhet viselnie. Egy olyan hatalmas gazdaságnak, mint amilyen a német, hihetetlenül hangzik, hogy ne legyen valamilyen mozgástér. Akkor pedig miért pont az alapvető ellátást biztosító mezőgazdaságot akarják ellehetetleníteni, konkrétan tönkre tenni?
Azért, hogy tönkre is menjen!
A kulcs szó: Ukrajna. Pontosabban az európainál sokkal olcsóbb ukrán gabona. Ha bedöglik a német mezőgazdaság és magával rántja az EU jelentősebb mezőgazdasági termelőit, Brüsszel kézenfekvő megoldásként elfogadhatja az ukrán gabonának az Unióban való értékesítését.
Mint ahogy ezt tette nem sokkal ezelőtt, amikor Oroszország lezárta Ukrajna Fekete-tengeri kikötőit, megakadályozva, hogy az ukrán gabonát, az ENSZ felkérésére, az éhező afrikai országokba szállítsák. Ez elég biztos és jövedelmező üzlet volt Kijev számára, hiszen a számlát a világszervezet állta.
Brüsszelben ekkor született meg az a döntés, hogy az ukrán gabonát uniós kikötőkön keresztül vigyék Afrikába. Csakhogy az ukrán gabona az EU-ban „ragadt”. Konkrétan, itt értékesítették. De már nem, mint ukrán gabonát, hanem, mint uniós mezőgazdasági terményt.
Ugyanazt a formulát használták, mint az orosz olaj esetében az indiaiak. Az orosz olajat átcímkézték, és mint indiai olajat adták tovább, kikerülve a Moszkva elleni uniós embargó adta korlátokat. Amikor Brüsszel szóvá tette az átcímkézést, Új-Delhiben az EU szabályzatára mutattak, amely a módszert jogszerűnek ítélte.
Valami hasonló történt az ukrán gabonával is, mert az itt „ragadt” mezőgazdasági terményt, mint uniós produktumot értékesítették a közösség területén. A nagy nyugati mezőgazdasági kereskedőházak, mint a keselyűk a prédára, úgy repültek rá az ukrán gabonára és az uniós árnál jóval olcsóbban vásárolták fel.
Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia gazdálkodói hatalmas veszteségeket voltak kénytelen elszenvedni. Például 2022-ben Magyarországon majdnem 128 ezer forintot kaptak a termelők egy tonna búzáért. Egy évvel később 92 ezer forintért lehetett egy tonna búzát eladni. A magyar kormány éppen ezért megtiltotta az ukrán gabona bármilyen célból való Magyarországra szállítását.
És itt jönnek a képbe az amerikai nagyvállaltok. Az ukrán gabona, tulajdonképpen nem is ukrán, hanem amerikai. Bő egy évvel ezelőtti, nehezen ellenőrizhető adatok szerint – mivel sok amerikai cég Ukrajnában hozott létre helyi vállalatokat, így azok ukrán vállalkozásoknak számítanak a statisztikában –, az ukrán termőföldek jó része amerikai kézbe került.
Ezt az amerikai cégek legálisan megtehették, mivel Zelenszkij ukrán elnök 2021-ben feloldotta a földvásárlási moratóriumot. A privatizáció következtében lehetővé vált a termőföldek külföldi cégeknek való eladása. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a főleg amerikai kézbe került földek nagysága hozzávetőleg akkora, mint Oroszország termőterületének mérete.
De mitől jóval olcsóbb az ukrán gabona, mint az európai?
Az ukrán gabona génmódosított, gyomirtó szereket használnak, hogy a gabonát a gaz ne nyomja el, ezért jelentősen nagyobb terméshozamot lehet elérni. A termelők ezzel a módszerrel minden konkurenciát le tudnak győzni. Ha tehát engedélyeznék a génmódosított Ukrajnából származó gabona uniós „terítését” – jelenleg tilos –, akkor az európai nagy cégeknek esélye sem lenne a talpon maradásra. Ez azt is jelentené, hogy az amerikai vállalatok az EU egész élelmiszer iparát ellenőrzése alá vonnák.
A génmódosított gabonából készült termékek évekig tartó fogyasztása károsítja az emberi szervezetet. Most akkor még nem is beszéltünk arról, hogy Ukrajnában lényegesebben olcsóbb az üzemanyag, a villanyáram és a munkaerő. Ha bejönne az Unióba az ukrán gabona, az európai agrárium tarvágást szenvedne el, annak minden következményével együtt.
Most már azért érthető, hogy Brüsszel – amely ma már teljesen alá van rendelve az Egyesült Államok érdekeinek –, miért ragaszkodott foggal-körömmel ahhoz, hogy Ukrajnával minél előbb kezdődjenek meg az uniós csatlakozási tárgyalások. Akkor minden akadály elhárulna az ukrán gabona teljes körű uniós értékesítése előtt. Addig is ki kell „pucolni” az uniós piacot, hogy legyen helye az ukrán gabonának.
G. Fehér Péter – Magyar Hírlap