Veszélyes puskaporos hordó alakult ki a Közel-Keleten, kemény csapásokra készül az USA, de egyre több az ellensége
Amerikai szakértők szerint Joe Biden válasza a jordán támadásra valószínűleg erőteljes lesz, de az USA mégis óvatos, nehogy szélesebb háborút robbantson ki Iránnal. Az Egyesült Államok válasza a Jordániában végrehajtott dróntámadásra, amely három amerikai állampolgárt ölt meg múlt hét szombaton erőteljesebb lesz az Irakban vagy Szíriában végrehajtott megtorló támadásoknál – közölték tisztviselők a CNN-nel.
A lap szerint az amerikai elnökön egyre nagyobb a nyomás, hogy olyan választ adjon, amely végleg véget vet az ilyen jellegű támadásoknak. Az Irán által támogatott milicisták tavaly október óta több mint 160-szor vettek célba amerikai létesítményeket Irakban és Szíriában. Ezen kívül több republikánus törvényhozó követeli azt, hogy az USA közvetlenül Irán területére sújtson le, ami véleményük szerint egyértelmű üzenet lenne. Mégis a legnagyobb kihívás a Biden adminisztráció számára, hogy milyen választ adjon a dróntámadásra anélkül, hogy egy regionális háborút robbantana ki.
Az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban számos légicsapást mért Irán proxy hadseregének fegyverraktáraira Irakban és Szíriában. Azonban eddig egyik támadás sem riasztotta el a milicistákat, akiknek az eddigi 165 támadása több mint 120 amerikai katonát sebesített meg a régióban tavaly október óta.
Mark Hertling nyugalmazott tábornok úgy nyilatkozott, hogy a három amerikai katona halála
nyilvánvalóan átlépte az elnök által meghúzott vörös vonalat.
#World_News:-#HOUTHI'S another attack on 2 #US ships in red sea.
After death of atleast 3 US soldiers wounding more than 35 soldiers in syrian jordan border by drones of resistance.
Now Houthis have again attacked 2 US ships inside #Red_Sea.
US 😂 Don't pic.twitter.com/HZAaejQROlHirdetés — MOHAMMAD JAFAR ABBAS محمد جعفر عباس (@MOHAMMA47949502) January 29, 2024
Éppen ezért a szakértők és elemzők erőteljes válaszra számítanak, ami nem feltétlenül korlátozódik egy napra vagy országra. Ugyanakkor a szakértők valószínűtlennek tartják, hogy az USA Irán területén belül fog lecsapni. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy
a Közel-Kelet környezete ugyanolyan veszélyes mint legalább 1973 óta vagy azt megelőzően is.
Hozzátette, hogy az USA válasza „többszintű és szakasos lehet, valamint hosszú ideig tartó.” Tehát a Biden-adminisztráció dönthet úgy, hogy
újra lesújt a milíciákra Irakban, Szíriában vagy mindkét országban, és célba veszi a régióban lévő milíciák vezetését. Ahogyan január elején a USA célba vette az – Irán proxy hadseregének számító – Harakat al-Nujaba egyik magasrangú tagját, aki amerikai célpontokra támadt.
Egy másik lehetőség a kibertámadás, ahogy azt a tisztviselők megjegyezték. Az egyik amerikai tisztviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államok ügyel arra, hogy ne legyen túl konkrét a drón eredetét vagy azt illetően, hogy melyik milicista csoport kezdeményezte a támadást. Mégpedig azért, hogy amennyire lehet a meglepetés erejével csapjon le a felelősökre. Amerikai tisztviselők csak annyit közöltek, hogy az Irán által támogatott csoport, a Kataib Hezbollah támogatta az amerikai létesítmények ellen irányuló csapást. Az egyik amerikai védelmi tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy a támadásra adott mindegyik válasz lehetőség az asztalon van.
Kirby: nem keressük a háborút Iránnal
Nem keressük a konfliktus kiszélesítését a Közel-Keleten. Valójában az elnök minden lépése a deeszkalációra, a feszültség csökkentésére irányul
– nyilatkozta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. Arra nincs bizonyíték, hogy Irán közvetlenül irányította volna a támadást vagy hogy, szándékosan eszkalálni akarta volna helyzetet az USA-val szemben. Az iráni kormány pedig tagadta, hogy részt vett volna a támadásban.
REPORTER: "Is the President currently actively considering potential attacks inside Iran?"
KIRBY: "We are not looking for a war with Iran. […] This attack over the weekend was escalatory — make no mistake about it and It requires a response — make no mistake about that." pic.twitter.com/Nvoy0K4swQ
— Breaking911 (@Breaking911) January 29, 2024
Egy amerikai tisztviselő úgy gondolja, hogy „nem az eszkaláció volt a szándék. “Ugyanolyan típusú támadásról van szó, amelyet korábban 163-szor követtek el, de a 164. alkalommal szerencsével jártak.” Sabrina Singh, a Pentagon sajtótitkár-helyettese egy hétfői tájékoztatón azt mondta, hogy tudják, ezeket a csoportokat Irán támogatja, de nem tudott többet mondani arról, hogy ki irányította [a műveletet]. Jon Alterman, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának közel-keleti programigazgatója azt mondta, hogy
Irán éveket töltött a regionális proxy-hadseregek fejlesztésével, a libanoni Hezbolláhtól kezdve egészen a jemeni húszikon át az iraki és szíriai militáns csoportokig.
Az igazgató szerint Teherán pénzzel, fegyverekkel, felszereléssel látta el őket, valamint kiképzést is nyújtott számukra. Mindeközben megpróbálta kiszélesíteni a befolyását a Közel-Keleten és rábírni az Egyesült Államokat, hogy fordítson hátat a régiónak.
Az elmúlt három hónapban Irán komoly hasznot húzott abból, hogy az “ellenállási tengelyébe” fektetett évekig
– mondta Alterman. Szerinte emellett Teherán végignézte, ahogy az Egyesült Államok- és Izrael-ellenes tüntetések söpörtek végig a Közel-Keleten az Izrael-Hamász háború kitörése után. Irán egyre közelebb került Oroszországhoz és Kínához, és az iraki tisztviselők a közelmúltban egyre hangosabban követelték, hogy [Irán] vessen véget az Egyesült Államok katonai jelenlétének az országban.”
A (Biden-)adminisztrácó minden üzenete az eszkalációtól való félelemről szól
– nyilatkozta egy korábbi katonai hivatalnok, aki közelről követi a közel-keleti fejleményeket. Hozzátéve: „Saját magunkat sikerült itt eltántorítani [a Közel-Keleten]”.
Forrás: CNN – PS