Tömegével bujkálnak az ukránok a sorozás elől, Kijevben a katonák leszereléséért tüntettek
Bár Zelenszkij elnök igyekszik folyamatosan fenntartani a háborús pszichózist, legalábbis a nagy nyugati lapok hasábjain, odahaza ez egyre kevésbé sikerül – és újabban úgy tűnik, hogy a médiaháborúban is fordult az ukrán hadiszerencse. A Politico Kijevből tudósított arról, hogy üresek a toborzóközpontok; akik hadkötelesek, de még nincsenek a fronton, azok pedig bujkálnak. A háború kufárai tehát úgy tűnik, kifogytak a könnyen feláldozható ukrán emberanyagból, miközben a lap által megkérdezettek szerint egyre kevésbé hisznek az emberek abban, hogy Ukrajna képes felőrölni Oroszország erejét.
Számos tudósítás, vélemény, beszámoló született már arról, hogy miért nem egészen úgy néz ki Zelenszkij nagy honvédő háborúja, ahogy azt az ukrán elnök lefesti. Ezek közös jellemzője, hogy szerzőiket, vagy az írásoknak felületet adó portálokat rendre “oroszpártinak” könyvelték el pusztán azért, mert a hivatalos ukrán állásponttal ellentétben – miszerint az ukrán emberek mindegyike az utolsó töltényig harcolna, ha kell – inkább a valós helyzetet mutatják be. Nem elvitatva ezzel azt, hogy természetesen igenis vannak, akik hisznek – bocsánat, voltak, akik hittek – abban, hogy az ukrán vezetés valóban egy szabadságharcot vezényel, amelyben a végén győzni fognak.
Most nehéz helyzetben vannak ezek az emberek, ugyanis a mellékállásban az ukrán hadsereg PR-ügynökségeként tevékenykedő Politico egy helyszíni riportban világított rá arra, hogy akik szerint ezt a háborút érdemes folytatni, azok már bizony elmentek a frontra – csak vissza nem jöttek. A lap felidézi: a háború kitörésekor valóban jelentős mennyiségű önkéntes jelentkezett a toborzóközpontokban; két éve még gyakori volt, hogy egyesek azért elégedetlenkedtek, mert a hadsereg kapacitásai miatt nem tudták őket állományba venni. Azonban ahogy a halottak száma – a hivatalos ukrán kommunikációval szemben – folyamatosan növekedett, a lelkesedés alábbhagyott. Sőt, a Politico szerint
a konfliktus jövőjével kapcsolatos pesszimizmus is erősödik, egyre többen kérdőjelezik meg, hogy Ukrajna képes-e legyőzni Moszkva erőit.
Márpedig Ukrajnának egyre több embert kell behívnia a növekvő számú veszteségek pótlására, a hatóságok azonban vonakodóak, az emberek pedig még inkább. Az ukrán belügyminisztérium szerint a két évvel ezelőtti orosz invázió óta körülbelül 9000 esetben indítottak eljárást olyan személyek ellen, akik elkerülték a sorozást, azonban ez csak a jéghegy csúcsa; valójában ennél a hatóságok szerint is jóval több ember bujkál a sorozás elől. Nem beszélve azokról, akik elhagyták az országot, és nem is terveznek visszatérni. Ők legalább 650 ezren lehetnek.
Még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy a kérdés „érzékeny”, főleg most, hogy a téli sár kiszáradása és a tavasz közeledtével az ukrán katonai tisztviselők attól tartanak, hogy a következő hetekben vagy hónapokban összehangolt orosz offenzíva indul. Ennek megállításához fel kellene tölteni az ezer kilométeres frontvonalat, ezen felül pedig tartalékot kellene képezni.
Ukrajnának tehát nemcsak a lőszerből – különösen a tüzérségi lövedékekből és a légvédelmi rakétákból – van veszedelmesen kevés, hanem a katonákból is. Az ukrán frontkatonák átlagéletkora 43 év, ami szintén jelzi, a fiatalok inkább elkerülnék a sorozást.
Moszkva Ukrajnán belül felvonultatott hadereje jelenleg meghaladja a 400 ezer katonát, további 100 ezer pedig Ukrajna területéhez közel állomásozik. Ezzel szemben a kijevi vezetés körülbelül 680 ezer főnyi aktív állománnyal számolhat, ebből körülbelül 200 ezer fő tartózkodik jelenleg is a fronton. Első ránézésre úgy tűnik tehát, hogy Ukrajna nincs rossz helyzetben, ami a számokat illeti. Csakhogy a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint Oroszország visszatartja haderejének nagyobbik részét, mivel elemzésük szerint összesen mintegy 1,2 milliós aktív személyi állománnyal rendelkeznek. Az ukrán hadsereg vezérkara tavaly azt mondta, attól tartanak, hogy Oroszország 400–700 ezer további katona mozgósítását tervezi. Éppen ezért Zelenszkij decemberben azt mondta, hogy 450–500 ezer további katonára lesz szükség ahhoz, hogy 2024-ben ellenálljanak Oroszországnak. Ehhez azonban újabb sorozásra van szükség, amelyet előkészítendő az ukrán parlament hetek óta fontolgatja egy új mozgósítási törvény elfogadását, amely 27-ről 25-re csökkentené a sorozási korhatárt.
Egyre nagyobb az ellenállás, Zelenszkij nem akar felelősséget vállalni
Ez rendkívül népszerűtlen
– mondta az új javaslatról Mikola Knyazsickij, Lviv ellenzéki képviselője.
Az igazat megvallva a mozgósítás politikai forró krumpli, és senki sem akarja, hogy a kezében maradjon. A hadseregnek sokkal több emberre van szüksége, Zelenszkij azonban nem akarja vállalni a felelősséget a mozgósításért, és azt mondja, hogy ez a minisztériumokon múlik. Ők viszont attól tartanak, hogy megégetik a kezüket, és azt mondják, hogy ez a parlament dolga, amely aztán visszahárítja a felelősséget. Még Zelenszkij saját pártjának [A Nép Szolgája] képviselőinek többsége is ellenzi a jogszabályt, mondván, hogy az ellentétes az európai emberi jogi egyezményekkel – tette hozzá Knyazsickij.
Ebből igazi káosz lesz. Lvivben az emberek lakást vásárolnak, de nem írnak alá adásvételi szerződést, hogy elkerüljék a hivatalos bejegyzést, vagy egy barátjuk nevére írják, mert attól tartanak, hogy később elkobozzák. Mások kiürítik bankszámláikat arra az esetre, ha törvényt fogadnak el, és pénzüket befagyasztják –mesélte a Politiconak az ellenzéki politikus.
De nemcsak az ellenzék panaszkodik. A frontszolgálat elhúzódása az egyre fáradtabb ukrán katonákat is megviseli: sokan azt követelik, hogy szereljék le őket, vagy mentsék fel őket a szolgálat alól. A harcolók rokonai is beleuntak a veszteségek számának növekedésébe: vasárnap frontkatonák rokonainak tucatjai gyűltek össze a kijevi Majdan téren, hogy hozzátartozóik felmentését követeljék a harc alól, azzal érvelve, hogy megtették a maguk részét, és most le kell szerelni őket.
Forrás: Politico – Pesti Srácok