Újabb fenyegetés Párizsból: A francia hadsereg „háborúra készen” áll
Franciaország készen áll arra, hogy szembenézzen bármilyen nemzetközi fejleménnyel, és felkészült a „legkeményebb bevetésekre”, hogy megvédje magát – mondta Pierre Schill tábornok, a francia hadsereg vezérkari főnöke egy kedden megjelent interjúban.
Emmanuel Macron francia elnök az elmúlt hetekben többször is hangoztatta, hogy nem zárja ki, hogy valamikor nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, hogy segítsék Kijevet a Párizs „ellenfelének” nevezett Moszkva elleni harcban.
„A francia erők „készen állnak”
– mondta Schill a Le Monde-nak, hangsúlyozva, hogy
„bármilyen fejlemények is történjenek a nemzetközi helyzetben, a franciák meg lehetnek győződve: katonáik reagálni fognak”.
Schill szerint Franciaországnak „nemzetközi kötelezettségei” vannak, és védelmi megállapodásokkal kapcsolódik „a súlyos fenyegetéseknek kitett államokhoz”, ezért erőinek kiképzettnek és a szövetséges hadseregekkel együttműködőnek kell lennie.
Hozzátette, hogy a nukleáris elrettentés „nem jelent egyetemes garanciát”, mert nem véd olyan konfliktusok ellen, amelyek „a létfontosságú érdekek szintje alatt maradnának”. Schill szerint a hadseregnek hiteles haderőnek kell mutatkoznia a reagálóképesség és a megnövekedett hatókörű műveletek végrehajtásának képessége révén.
A tábornok elmondta, hogy Franciaország jelenleg képes 30 napon belül egy körülbelül 20 ezer fős hadosztályt bevetni, és rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel akár 60 ezer fős hadtestet is irányíthat, amelybe a szövetséges hadosztályok is beletartoznak.
Macron elnök a TF1 és a France 2 csatornáknak adott múlt heti interjújában azt mondta, hogy Franciaország „nem visel háborút Oroszország ellen” azonban Kijevet támogatja, és”ellenfélnek” nevezte Oroszországot, valamint kitartott azon megjegyzése mellett, hogy „nem zárható ki” a NATO-csapatok esetleges telepítése az Ukrajnába.
Kijelentései tagadáshullámot váltottak ki Franciaország legtöbb NATO-szövetségesének vezető tisztviselőjétől – köztük Jens Stoltenberg főtitkár – részéről is.
Ugyanakkor a spanyol El Pais hétfőn arról számolt be, hogy az Egyesült Államok vezette blokk már „gyakorlatilag minden lehetséges szempontból” résztvevője a konfliktusnak, mivel a NATO-államok aktív és volt katonái az országban tevékenykednek, felügyelve a nyugatról szállított fegyverek kijevi használatát.
Moszkva többször is az Egyesült Államok által vezetett, Oroszország elleni proxy-háborúnak minősítette a konfliktust, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig óva intett az eszkalációtól, és azt mondta, hogy a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás „egy lépéssel választana el a teljes körű harmadik világháborútól”.
NIF