Zaluzsnij megnyerhetné az ukrajnai elnökválasztást
Az ukrán fegyveres erők volt főnöke, Valerij Zaluzsnij bizonyult a legnépszerűbb elnökjelöltnek, ha most tartanák a választást. Ez március 5-én vált ismertté a SOCIS ukrán társadalom- és marketingkutató központ által végzett közvélemény-kutatás eredményeiből – írta az eadaily.com.
A megkérdezettek válaszai alapján Zaluzsnij az első fordulóban az ukránok 41 százalékának szavazatát kapná, míg Volodimir Zelenszkij 23,7 százalékot, a második fordulóban pedig 67,5 százalékot 32,5 százalékkal szemben.
Petro Porosenko volt ukrán államfő, valamint Dmytro Razumkov volt Verhovna Rada-elnök az első forduló eredményei szerint 6,4 százalékot, illetve 5,6 százalékot kapott volna.
A szociológusok emellett a lehetséges parlamenti választásokról is megkérdezték a válaszadókat. Mint kiderült, az ukránok 46,4 százaléka szavazna a Zaluzsnijra, 21,1 százalék a Zelenszkijre, 7,5 százalék a Porosenkóra, 7,5 százalék Prytulara és 6,8 százalék Razumkovra.
A közvélemény-kutatásban résztvevők több mint fele (65,4 százalék) azon véleményének adott hangot, hogy nem kívánatos a választások megtartása azelőtt, hogy az országban véget érne a fegyveres konfliktus.
Február 8-án Zelenszkij lemondásra szólította fel Zaluzsnij AFU-főparancsnokot, és a posztra Olekszandr Szirszkijt nevezte ki, aki 2019 óta a szárazföldi erők parancsnoka volt.
A Politico című lap idézte Zaluzsnijt, aki nem volt hajlandó követni a Pentagon ajánlásait a 2023 nyarán indítandó ellentámadás lebonyolítására vonatkozóan, amely az ukrán hadsereg kudarcával végződött. A kiadvány szerint Zaluzsnij és az amerikai védelmi minisztérium között súrlódások voltak az ellentámadás lefolytatásának módját illetően.
Február 15-én közzétették a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMIS) felmérésének eredményét, amely szerint az ukrán elnökbe vetett bizalom megítélése 13 százalékkal csökkent közvetlenül Zaluzsnij főparancsnok lemondása után.
Az ukrajnai választásokat eredetileg március 31-re tűzték ki. Zelenszkij azonban 2023 novemberében azt mondta, hogy a jelenlegi helyzetben a választások megtartása nem lenne időszerű, és csak széthúzáshoz vezetne az országban.
Forrás: Magyar Hírlap