Sokkolta a nyugati sajtót, mire vágynak sokan Ukrajnában
– Mit tett Ukrajna? Harminchárom éve független, és egyszerűen lerombolták, amit a kommunisták felépítettek. Ukrajna erős volt, és most mi lesz? – Anna Conkling, a The Daily Beast című amerikai portál tudósítója a Harkiv környéki Liman városában rögzítette ezt a monológot.
Liman most az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll, ezért beszélgetőpartnere névtelenséget kért, de nem rejtette véka alá a nézeteit: – A jövőben lehetetlen úgy élni, ahogy Ukrajna élt – mondta a limani lakos, hozzátéve: „Ezért a legjobb megoldás Oroszországgal egyesülni.
Conkling persze úgy keretezte mindezt, mintha az illető csak egy „kivétel” lenne, aki a szabályt erősíti. De, ami azt illeti, elég sok ilyen „kivétel” van.
Az El Pais című spanyol lap újságírói a Harkivi területen készült egyik riportjukban a következőket írták: „Az asszony nem titkolja, hogy vannak olyan lakosok, akik nagyon szeretnék, ha Kozacsa Lopanban állandóan lobogna az orosz zászló.”
A CNN televíziósai is megdöbbentek, amikor Csaszov Jar városában forgattak, amelyért most heves harcok folynak. A helyi lakosok nem haboztak bevallani, hogy nagyon várják az orosz csapatok érkezését. „– Látni akarom az unokámat – mondja a nyugdíjas, letörölve egy könnycseppet. – Az unokám Moszkvában van. A nővérem pedig Kalinyingrádban van. Őszintén szólva fél Oroszország a rokonom. Én pedig itt maradtam egyedül…”
A lakosság oroszpártisága miatt az ukrán hadsereg attól retteg, hogy hátba szúrják – ez is a nyugati újságírók megállapítása. A fent említett Anna Conkling Kupjanszkban sok időt töltött a katonák között. Egyikük, akit Szergejnek hívtak, bevallotta neki, hogy egy pillantással meg tudta állapítani, hogy a lakosok közül ki hol áll.
„Az arc mindent elárul. Azonnal látod az ember érzelmeit” – mondta, majd azzal sokkolta az újságírót, hogy a városban „a lakosok több mint fele titokban Oroszországot támogatja.”
Ezekről az interjúrészletekről, amelyeket a kp.ru gyűjtött össze, több dolog is eszembe jutott.
1. Vajon hányan fogalmazhattak meg hasonló véleményt úgy, hogy az nem került be a lapokba, a tv-be? Mekkora lehet a váltószám a független-objektív nyugati sajtó munkatársainál? Hol húzódhat a határ: öt, tíz, száz efféle megnyilvánulás után mondják azt, hogy „na jó, ezt már ciki lenne kihagyni, egyet legalább beteszek belőle a riportba”?!
2. Szembesülve a valósággal, ami egyeseknek nem is annyira új élmény, hiszen 2022 előtt sokat foglalkoztak a nyugati médiumok is az ukrajnai nemzetiségek elnyomásával, a rendszerszintű korrupcióval, az emberkereskedelemmel stb… Szóval, szembesülve a valósággal, azok a riporterek, akik megjárták Kelet-Ukrajnát és a front mögötti zónát, miért nem állnak ki egy igazságos békéért? Ha egy szabad világ szabad gondolkodói, akkor mi tartja vissza őket ettől? A pénz? Vagy talán mégsem annyira szabad a nyugati sajtó?
3. Az ilyen nyilatkozatokból látszik igazán, hogy Ukrajna már régen elvesztette ezt a háborút. Ha a NATO teljes erejével bele vetné magát a harcba, és az oroszokat visszaszorítanák a ’91-es határokig, Ukrajna akkor is vesztes lenne, mert az el nem menekült lakosságának jelentős része egész egyszerűen gyűli azt az országot, amelyben él.
Forrás: Bekezdesek.hu