Az ukrán főparancsnok elismerte a kurszki betörés kudarcát: Moszkva nem vette be a csalit
Az ukrán hadsereg kurszki területre történő betörése egy nagy tétet jelentő csel volt, amelynek célja az volt, hogy Oroszországot arra kényszerítse, hogy csapatokat vonjon el a frontvonal egy kulcsfontosságú szektorából, de Moszkva nem vette be a csalit – ismerte el Ukrajna főparancsnoka.
„A kurszki irányban végrehajtott támadó hadművelet egyik feladata az volt, hogy jelentős ellenséges erőket vonjon el más irányokból, elsősorban Pokrovszk és Kurahovszk körzetéből” – mondta Olekszandr Szirszkij vezérezredes egy keddi kijevi sajtótájékoztatón.
„Természetesen az ellenség ezt megérti, ezért továbbra is a Pokrovszk irányába összpontosítja fő erőfeszítéseit, ahol a legharcképesebb egységei összpontosulnak” – folytatta.
„Az ellenség más irányokból próbálja kivonni egységeit, míg Pokrovszk irányában éppen ellenkezőleg, fokozza erőfeszítéseit” – állította Szirszkij, aki a Pokrovszk és Kurahovszk környéki helyzetet »meglehetősen nehéznek« minősítette az Ukrán Fegyveres Erők számára.
Az Oroszországhoz tartozó Donyecki Népköztársaság nyugati részén fekvő Pokrovszk és Kurahovszk a Donyecket Dnyipropetrovszkkal és Zaporozsjával összekötő kulcsfontosságú utánpótlási utakon fekszik. Pokrovszk fontos logisztikai csomópont az ukrán fegyveres erők számára, amelyek 2014 óta jelentősen megerősítették a várost. Az orosz erők az elmúlt hetekben súlyos támadásokat hajtottak végre Pokrovszk ellen, és amerikai tisztviselők hétfőn elismerték, hogy az oroszok „fokozatos előnyökkel” haladnak a város felé.
Az ukrán erők augusztus 6-án behatoltak az oroszországi Kurszki területre, a nemzetközileg elismert orosz terület elleni legnagyobb támadásban az ellenségeskedések 2022 februári kitörése óta. Az előrenyomulást az orosz hadsereg gyorsan megállította, de a térségben folytatódnak a harcok, és az ukrán csapatok még mindig több települést tartanak a határ menti térségben.
Az orosz védelmi minisztérium legfrissebb adatai szerint a betörés Ukrajnának több mint 6600 katonájába, 73 harckocsiba és több mint 500 páncélozott járműbe került.
Az ukrán vezetés nem volt következetes a kurszki hadművelet céljainak magyarázatában. Kezdetben Volodimir Zelenszkij ukrán vezető hivatala szerint az orosz terület elfoglalására azért volt szükség, hogy megfélemlítsék az orosz közvéleményt, és erősebb pozíciót szerezzenek a Moszkvával folytatott esetleges béketárgyalások során.
Később feltehetően amerikai utasításra a narratívája megváltozott, és Zelenszkij azt állította, hogy célja egy pufferzóna létrehozása orosz területen belül, és Moszkva elrettentése attól, hogy támadást rendeljen el a Kurszkkal határos ukrajnai Szumi régió ellen.
Névtelen források azonban azt mondták a The Economistnak, hogy Szirszkij augusztus elején a kirúgás küszöbén állt, és „kétségbeesésből” rendelte el a kurszki műveletet. A donbasszi növekvő veszteségekkel szembesülve Szirszkij fő célja „az volt, hogy kivonja az [orosz] csapatokat a donbasszi fojtogatásból, és alkupozíciót teremtsen bármilyen jövőbeli tárgyaláshoz” – írta a brit magazin a múlt héten.
Forrás: Orosz Hírek