Az oroszok szinte minden elveszett területet visszafoglaltak
Minden csoda három napig tart – tarja a közmondás. Azt kell mondanom, hogy ha nem is teljesen igaz ez a gondolat, azért nagy igazság van benne. Talán a dolog egy másik mondással együtt értelmezhető igazán, amely szerint „az idő minden sebet begyógyít”. Ez az elv sem minden esetben működik, de azért az idő múlása sokszor elviszi a fókuszt egy-egy eleinte, az adott pillanatban fontos eseményről, dologról.
Na, de elég a közmondások puffogtatásából, teljesen jogosan teszitek fel a kérdés, hogy mit filozófálgatok a Bekezdések oldalán? Hát, akkor meg is adom a választ.
Azért még egy kérdéssel kezdem. Miről szól mostanában leginkább nektek, nekünk az oroszok különleges katonai művelete? Mi a legfontosabb esemény jelenleg? Sokan vágnák rá, hogy a háború legizgalmasabb terepe mostanság a Kurszki terület, ahová az ukránok közel egy hónapja betörtek, és ahol egyelőre megmerevedni látszanak a frontvonalak.
Mások azt mondanák, hogy a legfontosabb térség most a pokrovszki vagy toretski régió, ahol az oroszok folyamatosan törnek előre, egymás után foglalják el az ukránoktól a településeket, és az AFU nem tud megálljt parancsolni Putyin erőinek. Lehet, hogy megint mások a Harkovi területet, Kupjanszkot vagy éppen Vuhledart említenék. S nagyjából nekik is igazuk lehetne.
De felteszek még egy kérdést, ami a bekezdés elején említett két közmondásnak e történetben értelmet ad. Mi van Rabotino településsel? Biztos vagyok benne, hogy a többség azonnal tudja, hogy melyik községről, körzetről van szó, de azt is tudom, hogy sokan már el is felejtkeztek erről a településről. Pedig bő egy évvel ezelőtt és egy jó darabig utána nagyon fontos volt ez a térség, az ukránok ugyanis tavaly nyáron itt, Rabotino térségében indítottak offenzívát az oroszok ellen.
Csakhogy Putyin erői rendkívül felkészülten várták az AFU-t, amely brutális veszteségek árán csak egy körülbelül 15 kilométer széles és 10 kilométer mély területet tudott visszafoglalni, és nem tudta áttörni az oroszok nagyon mélyen kiépített védelmét.
Az ukránok sokáig igyekeztek sikerként eladni a nyilvánvaló vereséget, de egy idő után kénytelenek voltak elismerni: nem hogy a Krímig nem jutnak el, de még Melitipolig, sőt, Tokmakig sem. Aztán az offenzíva leállt úgy, hogy a végén sok tízezer ukrán halottat és sebesültet emlegettek. S akkor az elvesztett haditechnikai eszközökről még nem is beszéltünk.
De hogy miért hozom most elő az ukránok tavaly nyári offenzíváját? Hát, csak azért, mert szépen csendben, a kurszki, a pokrovszki, a torecki, a kupjanszki frontok eseményeinek árnyékában az oroszok időközben szinte minden Rabotino térségében elvesztett területet visszaszereztek, amit az ukránok a nagy nyári offenzívájuk során nagy nehezen foglaltak el. Úgy hiszem, az ukránok így fognak járni a Kurszki területtel is, de ez még a jövő zenéje…
Forrás: Bekezdések.hu