Magyar Péterből nem lesz az, amire vágyik
A Tisza Párt mögött nincsen vízió és konkrétum, nincs semmi más, mint vezetőjének a dühe.
Ambrus-Jobbágyi Zsófia írása:
„Annak azonban, hogy valaki(ke)t palira vesznek, vannak elég egyértelmű jelei, így, ha nyitott szemmel járunk a világban, nem is olyan nehéz kiszűrni. Az egyik ilyen szembetűnő kommunikációs taktika, amikor valaki folyamatosan és következetesen önmagának mond ellent attól függően, hogy az adott szituáció mit kíván meg tőle.
Az ellenzéki érzelmű szavazók Orbán Viktor iránt érzett dühét és elkeseredettségét Magyar Péter kiválóan becsatornázta. Vélhetően azért tudott ilyen pontosan és hatásosan célozni, mert ő maga is dühös. Szinte minden érzelmet el tud rejteni, amikor nyilatkozik, vagy szónokol – ezt az egyet viszont még nem sikerült: a haragját.
Ez viszont rá nézve azért jelent problémát, mert ha az ember dühös és indulatos, nem mindig tud tisztán gondolkodni és frappánsan válaszolni, ilyenkor pedig kilóg a lóláb.
Történt ugyanis, hogy néhány nappal ezelőtt a Tisza-vezér a III/III-as ügynökökről szónokolt heti monológjában a követőinek, és érzékletesen próbálta illusztrálni, hogy a beszervezett ügynökök milyen módszerekkel éltek az információszerzés érdekében. Például lehallgatták a saját családtagjaikat, akár a feleségüket is… Khm. Már önmagában nehezen érthető számomra az, hogyan siklott át követőtábora annak idején azon a cseppet sem elhanyagolható tényen, hogy tulajdonképpen Magyar bűncselekményt követett el, amikor a Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel zajlott beszélgetéseit rögzítette és nyilvánosságra hozta, de az sem világos, hogy – amikor a saját módszereit a III/III-as ügynökök válogatott gaztetteihez hasonlítja – miért nem szólal meg a hallgatóságában a vészcsengő. Mi a különbség?
Szintén izgalmas fordulat volt Vogel Evelin interjúja, aki Magyar Péterrel zajló kapcsolatáról mesélt hosszan a minap az Indexnek, a sértett fél pedig gyorsan be is jelentette: zsarolásért és hangfelvételek készítéséért feljelenti volt barátnőjét. Mert hiszen ez tűrhetetlen bűncselekmény, és egyébként is, hogy meri őt bárki zsarolni (ha egyáltalán megtette Vogel), amikor ez az eszköz csak az ő kezében lehet, csak neki nézhető el, mert őt a szeretet és a jobbítás szándéka vezérli… Tessék?
A szövevényes szappanoperába ennél bővebben nem mennék bele, ugyanakkor ezek alapján igen szembetűnő kép rajzolódik ki a Tisza-vezérről: ő bármit megtehet másokkal, míg a vele szemben állók drákói szigort és az igazságszolgáltatás büntetését érdemlik mindenért, amit elkövetnek.”