Putyin utasítására vizsgálják az “atomtámadás” lehetőségét
Vlagyimir Putyin elnök felvetése a fémexportról csak egy felhívás a nyugati döntéshozók számára, hogy gondolkodjanak rajta. Egyelőre nincsenek konkrét intézkedések – jelentette ki a napokban Dmitrij Peszkov.
A Kreml szóvivőjénél – mások mellett – a Reuters érdeklődött azután, hogy az orosz elnök a múlt szerdai kormányülésen azt mondta: a nyugati szankciókra adott válaszként meg kellene fontolni különböző nyersanyagok, köztük az urán, a titán és a nikkel kivitelének korlátozását.
– Ezek teljesen független dolgok – mondta Peszkov arra a kérdésre, hogy a lehetséges válaszszankcióknak közül van-e a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek bevetésének engedélyezéséhez. – Ez az illegális kereskedelmi korlátozások gyakorlatával kapcsolatos, azzal, hogy folyamatosan újabb és újabb kereskedelmi korlátozásokhoz próbálnak folyamodni országunk ellen – tette hozzá.
– Konkrétumok még nincsenek, ez egy javaslat volt, hogy gondolkodjunk el ezen… És ők (a kormány) meg fogják fontolni – jelentette ki
Peszkov.
Hát, igen… olyan ez, mint amikor a maffiafilmekben valaki azt mondja: „Szép családod van. Én a helyedben vigyáznék rájuk.” Persze, a hasonlít sántít, mivel ebben a történetben szerintünk nem Vlagyimir Putyin a negatív hős.
De mit is jelentene konkrétan, ha Moszkva korlátozná a Nyugat hozzáférését a titánhoz és a nikkelhez, vagy éppen az uránhoz? Haladjunk sorba! Oroszország a világ negyedik legnagyobb titánexportőre, ráadásul ezt a helyezést a háború kitörése után, a 2022-es piaci eredményeivel érte el.
Abban az évben 671 millió dollár értékben vásároltak tőle az ipar számára nélkülözhetetlen fémből. A fő kiviteli célországok a következők: Németország (328 millió dollár), Kína (66,9 millió dollár), az Egyesült Államok (63,3 millió dollár), Franciaország (56,4 millió dollár) és az Egyesült Királyság (52,3 millió dollár).
Érdemes kiemelni: az orosz titán leggyorsabban növekvő exportpiacai 2021 és 2022 között: Németország (+224 millió dollár), Franciaország
(+39,6 millió dollár) és Kína (+35,1 millió dollár). Ez két dolgot jelez: egyfelől a németek és a franciák kitettségét, másfelől Kína hajlandóságát Oroszország támogatására – az Álmoskönyv szerint ezek így együtt borús jövőt vetítenek előre az EU számára.
A nikkel tekintetében az oroszok pozíciója még erősebb. A világranglista harmadik helyezettjei: 2022-ben 2,74 milliárd dollár értékben exportáltak, a fő célországok pedig Kína (1,11 milliárd dollár), Németország (657 millió dollár), Hollandia (333 millió dollár), Egyesült Államok (267 millió dollár) és India (60,4 millió dollár).
Oroszország nyersnikkel exportjának leggyorsabban növekvő piacai 2021 és 2022 között Németország (+599 millió dollár), Kína (+222 millió
dollár) és az Egyesült Államok (+182 millió dollár).
Ezen a ponton talán már nem túlzás megállapítani, hogy a világgazdaság, illetve a Nyugat leggyengébb láncszeme Németország. Ha nem veszitek zokon, én úgy gondolom, hogy illik rá az a poén, amely szerint a mókus is patkány, csak jobb a PR-ja. Miért gondolom ezt? Egyszer kifejtem majd bővebben is, most csak tömören: azért, mert a népet ipar – pontosabban: A Német Ipar – természetesen legendás, viszont az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Suparman izmait az orosz energia, az orosz fémek és a kínai ritkaföldfémek fújták fel.
Hogy mit ér a német gazdaság orosz gáz nélkül, azt már látjuk: az Európai Bizottság becslése szerint idén 0,1 százalékkal fog növekedni a GDP. Persze, legyünk igazságosak: Brüsszel nagyon pesszimista, ellentétben Berlinnel, ahol úgy vélik, a növekedés a 0,2 százalékot is elérheti.
Szóval, itt tartunk, és akkor ezek után képzeljük el, hogy Oroszország korlátozza a titán és a nikkel kivitelét – korlátozza mondjuk csak Németország vonatkozásában. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megsemmisítő csapát mérhetnének a német iparra, és áttételesen, a dominóhatás miatt az egész EU gazdaságára…
Ja, és majdnem kimaradt az urán.
2022-ben Oroszország 2,03 milliárd dollár értékben exportált uránt (U235), plutóniumvegyületeket és ötvözeteket, ezzel vezeti a világranglistát. A célországok? USA (830 millió dollár), Kína (493 millió dollár), Franciaország (378 millió dollár), Dél-Korea (184 millió dollár) és Hollandia (55 millió dollár). Míg a leggyorsabban növekvő exportpiacok 2021 és 2022 között: Kína (+493 millió dollár), Franciaország (+269 millió dollár) és az Egyesült Államok (+184 millió dollár).
És, hogy mi a konklúzió? Talán legyen az, hogy igaza van a székelyeknek: a medve türelmes állat, de végső soron soha nem játék. Avagy, nem minden atombomba hagy maga után gombafelhőt.
Forrás: Bekezdések.hu
Follow @jobboldalihirek