Visszatért az SZDSZ a Blaha Lujza térre
Furcsák ezek a „humanista demokraták”. Az SZDSZ – pártként – már több mint egy évtizede nem mérgezi a magyar belpolitika amúgy is koszos levegőjét, de ezek a tőrőlmetszett (belpesti) liberálisok valahogy halhatatlanok. Öregen és fáradtan, de most is ellepték a Blahát, mert egyre nagyobb bajban van a baloldal „kedvenc lelkésze”, Iványi Gábor és az iskolákat működtető szektája, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET).
Iványiékról tavaly áprilisban írtam utoljára, ahol főként azt taglaltam, hogy az általa vezetett intézmény(ek) milyen mértékben és módszerekkel ágyaznak meg az „LMBTQ-kereszténységnek”, valamint tartják fenn a filoszemita lét- és történelemszemléletet.
A „lelkész” köre és a MET tehát a legkisebb mértékben sem tekinthető kereszténynek, csupán annak nevezik magukat. Fontos azonban tudni, hogy a kormány és a NAV vizsgálódásainak elsősorban anyagi és gazdasági okai vannak, habár már hosszú évekkel ezelőtt, világnézeti alapon is számon kellett volna kérni őket, ha a NER komolyan gondolná a címszavakban „jobboldali” politizálást.
Eredmény szempontjából viszont jelenleg ugyanott tartunk: Iványiék nyaka körül szorul a hurok, segítségükre siettek hát a „régi jó elvtársak”. Miután a fővárosi kormányhivatal törölte a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség intézményeit a nyilvántartásból, már a címében is szadeszos „Emberek az emberekért” névvel jelentettek be megmozdulást péntek estére.
A demonstrációt persze „civilek” szervezték, nagyrészt liberális művészek és különböző közéleti személyiség járultak a mikrofonhoz Perintfalvi Ritától kezdve Jordán Tamáson át egészen Für Anikóig, mondanivaló tekintetében pedig az egész úgy nézett ki, mint valami SZDSZ-es emlékest vagy öregfiú találkozó. Erre pedig csak ráerősített Nagy Zsolt színművész óbégatása, aki elkeseredettségében még a baloldali politikusokba is beleállt:
„Az ellenzéki politikusaink is cserben hagytak minket. Mi vagyunk a lefosottak, leszartak. Nem is akarok idejönni, mert veletek vagyok otthon.”
Persze szokás szerint ez is csak üres „fenyegetés” volt, hiszen eljött.
„Megtisztelő és megható, hogy kiállnak értünk. A magyar kormány egyházüldözést folytat. Megpróbálja felszámolni a szocializmus alkonyán létrehozott intézményeket.”
Ezt már maga Iványi mondta, de a józan szemlélődő maximum annyit kérdez, hogy a hasonló SZDSZ-csökevényeket miért nem 10 éve takarították el. Az „egyházüldözés” pedig alapvetően nonszensz vád, ráadásul a történelmi egyházainkra nézve sértő is, hiszen Iványi szektája minden, csak nem egyház.
A SZDSZ-emlékbuli farvizén azért érdemes megjegyezni azt is, hogy a többmilliárdos NAV-tartozással és több százmilliós közműtartozással „büszkélkedő” MET eddig olcsón megúszta (főleg, hogy az adományok is ömlenek hozzájuk), sokakat már réges-régen elmeszeltek volna, hovatovább az iskolákat fenntartó Iványiék évtizedek óta a magyar értékek rombolásán munkálkodtak, melynek teteje az előző publikációmban már említett Wesley János Lelkészképző Főiskola.
Persze jól ismerjük a Fidesz rendszerét is, nem egyszer hátráltak már meg olyan ügyekben, melyek a magyar nemzeti gondolat számára kulcskérdések voltak. Iványiék helyzete is ilyen, hiszen Magyarországnak egyszer és mindenkorra ki kell lábalnia az SZDSZ-es és államszocialista agyzsugorításból. Meglátjuk, sikerül-e.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Olvasónk képei az SZDSZ-emlékestről:
