Kuleba: Ukrajnát zavargások és a teljes összeomlás fenyegeti Trump miatt
Ukrajnát súlyos belső válság, sőt akár teljes összeomlás is fenyegetheti, ha Donald Trump megválasztása után az Egyesült Államok felhagy a Kijev feltétel nélküli támogatásával – figyelmeztetett Dmitro Kuleba, Ukrajna korábbi külügyminisztere.
Kijevben aggodalmat keltett, hogy Trump november 5-i győzelme után Washington leállíthatja az anyagi és katonai segítségnyújtást, és arra kényszerítheti Ukrajnát, hogy kedvezőtlen megállapodást kössön Oroszországgal.
„Ha a pénzforrások elapadnának, új, veszélyes dinamikák lépnének életbe, nemcsak a harctéren. Anyagi támogatás nélkül Ukrajna akár teljesen elveszítheti pozícióját” – írta Kuleba a The Economist szerdai véleménycikkében.
Hangsúlyozta, hogy az ország belső konfliktusba süllyedhet, ha az USA ráerőlteti egy számára hátrányos békeszerződés elfogadását.
„Ha Trump egy ilyen békemegállapodást kényszerítene ki, és Zelenszkij beleegyezne (bár ez kevéssé valószínű), az ukrán társadalom egy része fellázadna. Ez belső zavargásokat és az ország összeomlásának veszélyét hozná magával” – fogalmazott Kuleba.
Ez pedig Vlagyimir Putyinnak „a hőn áhított győzelmet” jelentené, lehetőséget adva arra, hogy Ukrajnát bukott államként állítsa be. Kuleba figyelmeztetett: Trump nem engedheti meg, hogy Ukrajna az ő „Afganisztánjává” váljon.
Trump kampánya során többször hangsúlyozta, hogy gyorsan közvetítene egy békemegállapodás megkötésében Kijev és Moszkva között, de nem részletezte, milyen feltételek mellett. Egy televíziós vitában elkerülte a kérdést, hogy támogatná-e Ukrajna győzelmét, mindössze annyit mondott: „Azt akarom, hogy a háború véget érjen.”
A Reuters szerint Trump tanácsadói júniusban egy olyan tűzszüneti tervet dolgoztak ki, amely a jelenlegi frontvonalak alapján jött volna létre. Ugyanakkor Trump kampánya távolságot tartott minden konkrét javaslattól.
Kijev továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a békemegállapodás csak Volodimir Zelenszkij „békeformulája” alapján valósulhat meg, amely az 1991-es határok visszaállítását követeli. Oroszország azonban teljes mértékben elutasítja ezeket a feltételeket, és kitart amellett, hogy Ukrajna mondjon le NATO-csatlakozási terveiről, legyen semleges állam, és ismerje el a Krím, valamint az Oroszországhoz csatlakozott régiók státuszát.
Putyin a múlt pénteken Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésében ismételten kijelentette, hogy a konfliktus „a NATO régóta folytatott agresszív politikájának következménye”, amely nem veszi figyelembe Oroszország biztonsági érdekeit.
Orosz Hírek nyomán