Felszólt a lyuk gödörből – A püffedt fejű Nagy Ervin Lázár Jánosnak: sz@r ember vagy János…
„Sose felejtem el, amikor hiba nélkül beszéltél a miniszterelnökséget vezető miniszteri sajtótájékoztatódon, ahol az ember leesett állal hallgatta a felkészültségedet. Innen sikerült magad lenavigálnod egy megalkuvó, dzsentri szintjére, aki alig várja, hogy apuval – aki nemrég még, úgy rúgott seggbe, hogy Hódmezővásárhelyig repültél– most végre Dubai csokizhasson, és közbe röfögve azon lamentáljatok, hogy itt lenne már az ideje, páros lábbal kibaszni egy 3 gyerekekes hívő, református, székely származású családanyát 4 nappal a Jézuska születése előtt, csak azért mert Tiszás a férje …
Amikor remegő lábbal, IFA csíkos nacival majd ott állsz a batidai kastélyod konyhájában, ahol a 6 fonásos kalácsot fonjátok hű feleségeddel, kint pedig a nép rágyújt a »Dicsőséges nagyurak« című versre, akkor majd gondolj azokra a dölyfös, a népfölséget szarba se vevő pökhendi intézkedéseidre, amikkel ártatlanokat tiportál el …
Csókolgathatod te minden nap a Horthy szobrocskádat, meg vetheted a keresztet ájtatosan, ezzel a viselkedéssel nemhogy 26ig, de még a falutábláig sem juttok el.
Leszerepeltél miniszterként, és emberként egyaránt.
A metaforája leszel mától a nagyszerűből lett kisszerűségnek …
U.i
Hallom te vagy a a magyar nemesi kékvér egyesület főnyomozója Jánoskám !
Imádod ha valaki származásilag fölötte áll a népnek, mi?
Ha nem vakított volna el a sznobizmusod, akkor tudhattad volna, hogy akiket keresel, és kutatsz lihegve, annak a neve ott virít a kirúgási határozaton, amit aláírtál, ugyanis Áprily Lajos dédunokáját rúgtad ki, te sötét bunkó!”