Lehullt a lepel a magdeburgi merénylőről: megdöbbentő részletek láttak napvilágot
A szakértő szerint az eset felveti a német hatóságok felelősségének kérdését, hiszen az események megelőzhetőek lettek volna, ha a kapott információkat megfelelően kezelik.
Ismert: öt ember vesztette életét, köztük egy kilencéves fiú, miután egy férfi autóval belehajtott a tömegbe Magdeburg karácsonyi vásárán. A gázolásban 235-en sérültek meg.
A hatóságok terrortámadásként kezelik az esetet, amelyet egy Szaúd-Arábiából származó férfi követett el, aki Bernburgban orvosként dolgozott, és akit a helyszínen őrizetbe vettek.
A magdeburgi karácsonyi vásáron elkövetett terrortámadás után megdöbbentő részletek derültek ki a merénylőről, Taleb A.-ról, akit korábbi kollégái „Dr. Google”-ként emlegettek. Egykori munkatársai szerint Taleb A. rendszeresen az interneten keresett válaszokat diagnózisokhoz, mivel orvosi tudása és nyelvtudása is komoly hiányosságokat mutatott.
Gyakran nézeteltérésbe keveredett a betegekkel, és előfordult, hogy páciensei visszautasították a kezelését.
Ápolótársai és orvosi kollégái többször is jelezték a klinika vezetőségének a vele kapcsolatos problémákat, de az intézkedések elmaradtak.
A német média arról számolt be, hogy a magdeburgi terrortámadás elkövetője 2006 óta élt Németországban és régóta tartózkodási engedéllyel rendelkezett, az iszlámellenesség, a szélsőjobboldal és a cionizmus nyílt támogatója volt. A Bernburg városában orvosként dolgozó férfi közösségi média bejegyzéseiben aggodalmának adott hangot az iszlám németországi térnyerése miatt, és támogatását fejezte ki az Alternatíva Németországért (AfD) párt, valamint más iszlámellenes európai szélsőjobboldali mozgalmak iránt.
Cáfolják a német sajtót
Azonban több közel-keleti X-felhasználó is arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetőről terjedő információk közel sem állják ki a valóság próbáját.
A német sajtó félrevezette az olvasóit, mivel állításaival ellentétben Taleb Al Abdulmohsen nem exmuszlim ateista, és nem rajong sem az AfD-ért, sem Elon Muskért.
Bár elképzelhető, hogy maga is terjesztette ezeket a félrevezető információkat, ez összhangban lehet a Taqqiye nevű iszlám tanítással, amely megengedi a hazugságot és megtévesztést az iszlám célok érdekében” – áll az egyik X-felhasználó bejegyzésében.
„Valójában Al Abdulmohsen radikális síita muszlim, amit neve és az arab nyelvű platformokon, például az X-en megjelent számos tweet és chat-szivárogtatás is bizonyít. Ráadásul terveit, amelyek németek tömeges meggyilkolására irányultak, egy szaúdi nő már korábban jelezte a német hatóságoknak. Tragikus módon azonban a rendőrség figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetését” – olvasható a posztban.
Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója kifejtette, hogy „az említett X-bejegyzésben foglalt állítások korántsem zárhatók ki, de egyértelmű bizonyítékok még nem állnak rendelkezésre.
A taqqiya fogalma valóban létezik a síita muszlimok körében, aminek eredeti szándéka nem a széles körű félrevezetés. Sokkal inkább a külső ellenségtől való félelem következtében vagy a titkos tanítások leplezése végett alkalmazzák.
Hasonló gyakorlat a szunnita hagyományban is fellelhető, bár más néven. Amennyiben az elkövető valóban szélsőséges muszlim, elképzelhető, hogy a támadást vallási vagy politikai meggyőződésből követte el, például a Nyugat elleni harc jegyében.”
Taleb A. múltjában további aggasztó esetek is felmerültek: egy korábbi munkahelyén állítólag
több beteget is veszélybe sodort, mert helytelen gyógyszereket írt fel.
Kollégái szerint hosszabb időre eltűnt, és azt hitték, hogy a bizonyítványait illető gyanú beigazolódott. Azonban később váratlanul visszatért, és tovább praktizált egészen október végéig, amikor betegszabadságra ment.
Letartóztatásakor vált nyilvánvalóvá, hogy A. nemcsak szakmailag, de emberileg is komoly problémát jelentett, amit a rendszer figyelmen kívül hagyott.
Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az eset kapcsán kiemelte, hogy „a Magdeburgban történt tragikus esemény ismét rávilágított arra, hogy a bevándorlás és az integráció kérdése komoly kihívásokat jelent Európában. Az 50 éves szaúdi elkövető olyan eszmék hatása alatt állt, amelyek összetetté teszik a motivációinak megértését. Magányos farkasnak számít, és az általa elkövetett akció inkább iszlamista terrorcselekményekre emlékeztet, viszont ideológiája egyértelműen iszlamofób.”
Taleb A. X-fiókjának borítóképén egy fegyver volt látható, a profilinformációban pedig azzal vádolta Németországot, hogy szaúdi menekülteket üldöz, és iszlamizálni akarja Európát.
A szakértő így folytatta: „az eset egyedi jellege ellenére fontos tanulságokkal szolgál a bevándorlók integrációját és a terrorizmus kockázatát illetően. A napokban kiderült, hogy az elkövető a Szaúd-Arábiából érkező figyelmeztetések ellenére sem került fókuszba. Az említett figyelmeztetések szerint az illető személyes közösségi médiafórumokon – például az X platformon – szélsőséges nézeteket posztolt, amelyek potenciális veszélyforrásra utaltak.”
Taleb A. X-fiókján közzétett bejegyzésében azzal vádolta a német államot, hogy elnyomja a szaúdi menekülteket, és azzal fenyegetőzött: „Biztosíthatom önöket, hogy a bosszú 100 százalékban eljön, még ha az életembe kerül is, Németországnak meg kell fizetnie ezért, ez pedig egy magas ár lesz.”
Tárik szerint, „mindez felveti a német hatóságok felelősségének kérdését, hiszen az események megelőzhetők lettek volna, ha a kapott információkat megfelelően kezelik. Ez az eset rámutat arra is, hogy a radikalizáció és az erőszakos cselekmények nem köthetők kizárólag az iszlámhoz vagy annak szélsőséges formáihoz. Az előzetes feltételezésekkel ellentétben még a magasan kvalifikált, társadalmilag látszólag sikeresen integrált egyének is követhetnek el terrortámadásokat. Az ilyen egyének radikalizálódását gyakran az összetett pszichológiai, ideológiai és szociális folyamatok alakítják ki, amelyek nem illenek bele a hagyományos profilokba.”
Egy másik májusi bejegyzésében azt írta: „Komolyan számítok arra, hogy idén meghalok. Ok: Minden áron igazságot fogok szolgáltatni. A német hatóságok minden békés utat elzárnak az igazságszolgáltatás elől”.
A vezetőkutató úgy gondolja, hogy „az integrációs problémák mellett az európai hatóságok proaktív intézkedéseinek hiánya is egyre hangsúlyosabbá válik. A magdeburgi tragédia egyértelművé tette, hogy a német biztonsági rendszer hiányosságai komoly kockázatot jelentenek. Ahelyett, hogy előrelátó és megelőző intézkedéseket hoznának, a hatóságok gyakran csak reagálnak a már bekövetkezett eseményekre. Ez a tendencia aláássa a közbiztonságba vetett bizalmat és megkérdőjelezi a rendszer hatékonyságát.”
„Az üzenet egyértelmű: az integráció és a biztonság közötti kapcsolat bonyolultabb, mint azt gyakran feltételezik.
Nem elegendő a bevándorlók integrációjára koncentrálni anélkül, hogy figyelembe vennénk az egyéni radikalizálódás kockázatait.
Esetenként még azok is veszélyt jelenthetnek, akik első látásra sikeresen beilleszkedtek a befogadó társadalomba. Az ilyen események kezelése és megelőzése érdekében alapvető, hogy a hatóságok hatékonyabb kommunikációt és proaktív intézkedéseket alkalmazzanak, valamint alaposabban vizsgálják az egyének radikalizációjának folyamatait” – jelentette ki a Migrációkutató Intézet szakembere.
Forrás: Mandiner