Putyin Orbánnak: Kizárt a békés rendezés lehetősége
Orbán Viktor szerdán telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahol az ukrajnai konfliktusról és a kétoldalú gazdasági együttműködésről tárgyaltak – jelentette be a Kreml. A magyar miniszterelnök a válság politikai és diplomáciai rendezésének lehetőségeit firtatta.
Az orosz elnöki hivatal közlése szerint Orbán Viktor nem közvetített üzenetet Donald Trumptól, ami arra utalhat, hogy az Egyesült Államok megválasztott elnöke még nem véglegesítette az Ukrajnával kapcsolatos politikáját. Orbán valószínűleg arra volt kíváncsi, mennyire hajlandók kompromisszumot kötni az oroszok, miközben utalt saját kapcsolataira számos nyugati vezetővel is. Putyin válaszul ismertette az ukrajnai helyzetre vonatkozó értékelését, kiemelve, hogy a kijevi rezsim „pusztító politikája” továbbra is akadályozza a békés megoldást.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő később a sajtónak elmondta, hogy Donald Trump és csapata eddig nem küldött hivatalos munkadokumentumokat, de ha érkeznek, azokat természetesen megvizsgálják. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a konfliktus tartós rendezése Vlagyimir Putyin korábban ismertetett terveinek figyelembevételével lehetséges. Ezek között szerepel, hogy Ukrajna ürítse ki a négy, az Orosz Föderációhoz csatolt területet, vállaljon örökös semlegességet, és ne csatlakozzon semmilyen katonai szövetséghez.
Oroszország ezen kívül a nyugati szankciók feloldását, az új határok nemzetközi elismerését, az ukrán haderő radikális korlátozását, valamint az etnikai kisebbségek jogainak biztosítását követeli. Az úgynevezett „nácitlanítás” keretében pedig a szélsőjobboldali csoportok betiltását és a Bandera-kultusz felszámolását szorgalmazzák.
Orbán Viktor a telefonbeszélgetést követően Facebook-oldalán osztotta meg véleményét: „Ma reggel egy órás telefonbeszélgetést folytattam Putyin elnökkel. A háború legveszélyesebb heteit éljük. Minden rendelkezésünkre álló diplomáciai eszközt bevetünk a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében.”
Ez megerősíti, hogy Oroszország nem hátrál, hanem továbbra is elszántan küzd céljai eléréséért, amelyek közül az egyik legfontosabb egy új európai biztonsági rendszer kialakítása. Bár a nyugati média ritkán említi, az ukrajnai konfliktus valójában arról szól, hogy a Nyugat a hidegháború vége óta következetesen figyelmen kívül hagyta Oroszország stratégiai érdekeit. Moszkva számtalanszor figyelmeztetett a következményekre, de az atlantista politika továbbra sem változott, és most ennek az árát fizeti meg a világ.
Sokan állítják, hogy Trump, mint üzletember, kompromisszumkészséget vár az oroszoktól, ám ez az érvelés tipikusan nyugati, lenéző hozzáállást tükröz. Az orosz közvélemény tisztában van azzal, hogy mi forog kockán, és nem lenne hajlandó egy látszólagos kompromisszumot elfogadni. Trump számára komoly kihívás lehet a helyzet kezelése: valószínűleg arra törekszik majd, hogy az ukrajnai konfliktus költségeit az EU-ra terhelje, miközben az USA csak fegyvereket szállít. Ha a felek végül megállapodnak, Trump az amerikai érdekeket győztesként pozícionálhatja, míg kudarc esetén az EU-ra és Bidenre háríthatja a felelősséget. Egyvalami azonban világos: a közeljövőben nem várható tartós béke.
Bekezdések nyomán