Repkednek a százmilliók a Tisza környékén, csak azt nem tudni, miből
Zavaros elszámolások, több százmillió forintos rendezvények, jól ismert mikroadományos magyarázatok és kompromittáló hangfelvételek – ez a kép bontakozik ki a Tisza Párt működéséről, amelyet egyes belső vélemények szerint tolvajok és haszonlesők gyűjtőhelyének tartanak. A Magyar Nemzet részletesen feltárja mindazt, amit Magyar Péterék pénzügyeiről tudni lehet vagy következtetni lehet a nyilvánosságra került információk alapján.
Magyar Péter december közepén jelentette be a párt Facebook-oldalán, hogy a Tisza Párt feljelentést tett egy korábbi önkéntes ellen, aki a gyanú szerint hárommillió forintnyi támogatással nem tudott elszámolni. Az eset nem elszigetelt: a párt egyik tanácsadója, Láng Balázs, nyíltan bírálta a párton belüli viszonyokat, kijelentve, hogy a Tisza-szigetek kontrollálatlan működése lehetőséget ad a haszonlesők és tolvajok megjelenésére. Láng saját bevallása szerint maga is tett feljelentést, de az eltűnt pénzek sorsa továbbra is ismeretlen.
A párt struktúrája és pénzügyi háttere
A Tisza Párt előzményei a Legyél a Változás Egyesülethez vezethetők vissza, amelyet Tarr Zoltán, a párt későbbi alelnöke alapított 2023 nyarán. Ebből az egyesületből nőtt ki a Talpra Magyarok Közössége, amely a párt népszerűsítését szolgálta, majd 2024 áprilisában Magyar Péter vette át a Tisza Párt vezetését. Az új vezetés megalakította a helyi aktivisták által működtetett Tisza-szigeteket, amelyek azonban a jelek szerint számos visszaélés melegágyává váltak.
A párt bevételeinek jelentős része mikroadományokból származik. 2024 áprilisa és szeptembere között a szervezet összesen 525,5 millió forintot gyűjtött rendszerváltó kártyák, egyéni támogatások és webshopos eladások formájában. Ugyanakkor a Tisza-szigetek és a Talpra Magyarok Mozgalom költségvetéséről semmilyen nyilvános adat nem áll rendelkezésre.
Költségvetési anomáliák
A párt honlapján közzétett, majd később eltávolított költségvetési elszámolások szerint Magyarék áprilisi kampánynyitó rendezvénye mindössze 30 millió forintba került, noha szakértők szerint a valós költség meghaladhatta a 150 millió forintot. Az országos kampány további helyszíneivel együtt a Tisza Párt teljes kampányköltsége elérhette, vagy akár meg is haladhatta az egymilliárd forintot.
Egy titokban rögzített hangfelvétel alapján kiderült, hogy a pártvezetés jóval magasabb összegeket költött, mint amennyit hivatalosan bevallott. Radnai Márk, a párt alelnöke szerint például a Hősök terén rendezett demonstráció költsége 103 millió forint volt, míg a Kossuth téri rendezvény még ennél is drágább lehetett. Az anyagi visszaélések gyanúját tovább erősíti, hogy a párt elnöke, Magyar Péter testvére, Magyar Márton is érintett lehet a pénzügyi tranzakciókban.
Busás fizetések és belső konfliktusok
A nyilvánosságra került hangfelvételek arra is rávilágítanak, hogy a párton belül egyes tisztségviselők jelentős juttatásokat kapnak. Például Gémes Szilvia, a párt fővárosi képviselője és HR-vezetője havi bruttó másfél millió forintot keres, míg Porher Áron Sommerville szakpolitikai vezetőként szintén ugyanekkora fizetésben részesül. Ezek a bérek éles kontrasztban állnak a párt pénzügyi nehézségeire hivatkozó hivatalos kommunikációval.
A hatósági vizsgálat és nyitott kérdések
A Tisza Párt pénzügyei körüli visszásságok miatt feljelentés érkezett a Nemzeti Nyomozó Irodához, amely feljelentéskiegészítést rendelt el. A nyomozás várhatóan januárban hozhat újabb információkat a párt gazdálkodásáról.
Mindeközben továbbra is nyitott kérdések övezik a párt működését: valóban a törvényi előírásoknak megfelelően számoltak-e el a támogatásokkal? Mennyibe kerültek valójában a pártrendezvények? És honnan származtak Magyar Péterék százmilliós forrásai? Az ügyek tisztázása nélkül a párt körüli botrányok továbbra is árnyékot vetnek a Tisza Párt működésére.
Magyar Nemzet nyomán