Vlagyimir Putyin jóváhagyta a ruszofóbia elleni küzdelmet, és szélsőségesnek bélyegezte Ukrajnát

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a „szélsőségesség elleni küzdelemről” szóló rendelet frissített változatát, amely új elemekkel bővült, köztük a ruszofóbia fogalmának bevezetésével. Az előző, 2020-ban szintén Putyin által jóváhagyott verzióban ez a kifejezés még nem szerepelt.

A rendelet meghatározása szerint a ruszofóbia „barátságtalan, elfogult és ellenséges hozzáállást jelent az orosz állampolgárokkal, az orosz nyelvvel és kultúrával szemben, amely különösen diszkriminatív lépésekben nyilvánul meg az Oroszországgal szemben ellenséges országok részéről”.

Az új stratégia kitér arra is, hogy bizonyos államok szélsőséges és terrorista szervezeteket használnak fel önző céljaik elérésére, és nem riadnak vissza más országok belügyeibe való beavatkozástól. Az RBC hírportál szerint a dokumentum most először nevezi meg Ukrajnát a „szélsőségesség fő forrásai” között.

A stratégia egyik fő célkitűzése az ukrán területekről érkező fenyegetések felszámolása. A dokumentum szerint ezek a fenyegetések a neonáci eszmék terjesztéséből és radikális fegyveres csoportok megerősödéséből származnak, amelyeket Moszkva szerint külső erők támogatnak, hogy bűncselekményekre bátorítsák őket Oroszország területén. Az orosz hatóságok úgy vélik, hogy az ukrán válságot „barátságtalan államok” arra használják, hogy hibrid háborút folytassanak Oroszország ellen, és oroszellenes érzelmeket szítsanak világszerte.

A rendelet kitér a társadalmi-politikai helyzet destabilizálására irányuló koordinálatlan utcai tüntetésekre is, amelyeket „tömeges zavargások szándékos szításának” nevez. Az orosz hatóságok szerint ezeket a tiltakozásokat manipulációs technikákkal terelik ilyen irányba.

A dokumentum továbbá számos célt és eszközt határoz meg a szélsőségesség elleni küzdelem területén, beleértve egy új záradékot, amely az „Orosz Föderációt elhagyó személyek nyilvántartásba vételéről” szól. Ez a nyilvántartás olyan személyeket tartalmazna, akik szélsőségesnek minősített szervezetek tevékenységében vesznek részt, vagy olyan oktatási intézményekben tanulnak, amelyek a „szélsőségesség jeleit” mutatják. Azonban nem világos, hogy pontosan mely központok és személyek kerülnek majd ebbe az adatbázisba – írja az Index.