A NATO blokád alá veszi Oroszországot a Balti-tengeren, Moszkva válaszol
A Nyugat már régóta gondolkodik azon, hogyan szervezhetné meg Oroszország blokádját a Balti-tengeren anélkül, hogy saját magának nagy kárt okozna. Mark Rutte – aki gyerekkorában ugyan nem lett zongorista, volt viszont holland kormányfő, most pedig NATO-főtitkár (2024. október 1-jétől) – január 14-én Helsinkiben, a Balti-tengerhez hozzáféréssel rendelkező blokk országainak vezetői találkozóján bejelentette, hogy az észak-atlanti szövetség új missziót indít a tenger alatti kábelek védelmére.
Megjegyzendő, hogy az említett NATO regionális csúcstalálkozón a tengeralattjáró-infrastruktúra biztonsága és az orosz „árnyék” kereskedelmi flotta „fenyegetései” voltak a fő témák. A találkozót ugyanakkor nagyszabású biztonsági intézkedések kísérik, még az elnöki palota tetején is rendőröket láttak.
A Rutte által említett missziót Baltic Sentrynek hívják. A NATO számos eszközt, köztük hajókat (fregattokat) és tengeri járőröző repülőgépeket, valamint egy BEC-flottát fog bevetni „a fokozott felügyelet és elrettentés érdekében”. Rutte kifejtette, hogy az internetforgalom több mint 95 százaléka a tengerfenéken lefektetett kábeleken keresztül halad. Ugyanakkor 1,3 millió kilométernyi kábel biztosítja a napi mintegy 10 billió dollár értékű pénzügyi tranzakciókat.
A NATO akciója azonban inkább Oroszország blokádjának kezdetét jelenti a Balti-tengeren. A Nyugat nem titkolja, hogy meg akarja bénítani az orosz kikötők működését a leningrádi és a kalinyingrádi régióban, valamint le akarja állítani az orosz „árnyék” kereskedelmi flotta tevékenységét, különösen az olaj és az olajtermékek szállítását.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök viszont a találkozót megelőző nyilatkozatokban azt mondta, hogy Stockholm megfelelő bizonyítékok nélkül senkit sem fog megvádolni, de a balti-tengeri kábelkárok sorozata nem tűnik véletlennek.
Ennek ellenére Németország „a biztonság szavatolása” érdekében hajókat küld a Balti-tengerre, és részt vesz a szövetségesekkel közösen végzett járőrözésben. Ezt közölte eddig Olaf Scholz német kancellár, aki részt vett a csúcstalálkozón.
A jelentések szerint Németország, Finnország, Svédország, Svédország és Észtország haditengerészetének 10 hajója vesz majd részt a járőrözésben. A küldetés célja állítólag az elmúlt hónapokban történt incidensek (tenger alatti kábeltörések) megelőzése, amelyek Scholz szerint „nem véletlenül történtek”. Nem mutogatott közvetlenül Oroszországra, de egyértelművé tette, hogy a fenyegetés Moszkvából ered.
Feltételeznünk kell, hogy ezek [a szabotázsakciók] egy hibrid stratégia részei, amely az európai országokat fenyegeti…
– mutatott rá Scholz.
Megjegyzendő, hogy a Nyugat maga rendezett provokációkat a víz alatti infrastruktúrán, hogy aztán Oroszországot hibáztassa. Állítólag az orosz olajat szállító tartályhajók folyamatosan elvágják a tenger alatti kábeleket, mind az áramot továbbító, mind az internetes kommunikációra használt kábeleket. A semleges vizeken járőrözve a NATO-csapatok valószínűleg a hajózás szabadságát sértő illegális cselekményeket követnek el: kereskedelmi hajókat tartóztatnak fel és vizsgálnak át, átszállnak a fedélzetre majd visszaküldik őket a saját kikötőjükbe.
Az Orosz Föderáció számára az a probléma, hogy az „árnyék” kereskedelmi flotta összes, orosz olajat és kőolajtermékeket szállító tankhajója nem orosz zászló alatt hajózik, ami azt jelenti, hogy ha feltartóztatják őket, Moszkvának nincs különösebb indoka beavatkozni a kialakult helyzetbe. Lehetséges, hogy az orosz haditengerészet Balti Flottája kísérni fogja a hajókat és egész konvojokat (karavánokat) fog vezetni. Érdemes hozzátenni, hogy a NATO fellépése növeli a fegyveres összecsapás valószínűségét a térségben.
NIF