Fico megtorlást ígér a kijevi gázszabotázs miatt
Szlovákia megtorló intézkedésekre készül Kijevvel szemben, miután az január 1-jén leállította az orosz gáz tranzitját a területén keresztül az uniós országokba – jelentette ki Robert Fico miniszterelnök, aki a lépést Vlagyimir Zelenszkij ukrán vezető „szabotázscselekményének” nevezte.
Kijev elutasította az orosz Gazprommal kötött szerződés 2024 végéig történő meghosszabbítását, és ezzel gyakorlatilag elvágta a földgáz áramlását az uniós tagállamok, például Ausztria, Magyarország és Szlovákia felé.
A helyzet „rendkívül súlyos, és megérdemli Szlovákia szuverén válaszát” – mondta Fico csütörtökön a Facebookon közzétett videoüzenetében.
Érvelése szerint a leállás miatt Szlovákia évente több százmillió eurótól esne el. Az orosz gáz pótlásának megtalálása csak az idén legalább 90 millió eurós többletköltséget jelenthet a szlovák állami gázimportőr, az SPP szerint.
„A szuverén Szlovákia számára az egyetlen alternatíva a tranzit megújítása vagy olyan kompenzációs mechanizmusok követelése, amelyek pótolják az államháztartás közel 500 millió eurós veszteségét” – mondta a miniszterelnök.
„Kijelentem, hogy [a SMER-SSD párt] készen áll arra, hogy a koalícióban megvitassa és megegyezzen az áramszállítások leállításáról Ukrajnának, és a Szlovákiában élő ukrán állampolgárok támogatásának jelentős csökkentéséről” – tette hozzá.
Mintegy 140 ezer ukrán menekült részesül különböző segélyprogramokban. Az ország 2024 első 11 hónapjában 2,4 millió megawattóra áramot is exportált Ukrajnába a szlovák hálózatüzemeltető adatai szerint.
Fico hangsúlyozta, hogy Zelenszkij „szabotázsakciójából” csak az Egyesült Államok profitál, amely növelte gázexportját Európába, míg Oroszországot nem éri jelentős kár, Szlovákiát pedig magasabb energiaköltségek terhelik. Moszkva hasonlóképpen kijelentette, hogy Ukrajna döntése csak az Egyesült Államoknak kedvez, Washington állítólagos szövetségeseinek a rovására.
„Az USA a fő haszonélvezője ennek az újraelosztásnak az óvilági energiapiacokon, és az ukrán válság fő szponzora”
– mondta csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.
Zelenszkij korábban azzal vádolta Ficót, hogy Moszkvához igazodik, és a szlovák kormány álláspontját úgy jellemezte, hogy „második energetikai frontot” nyit Ukrajnával szemben. A szlovák külügyminisztérium ezeket a megjegyzéseket alaptalan „ostobaságnak” minősítette.
Az Európai Bizottság igyekezett bagatellizálni a gázmegállapodás megszűnésének hatását, azt állítva, hogy az EU gázinfrastruktúrája kellően rugalmas ahhoz, hogy alternatív útvonalakon keresztül nem orosz gázszállításokat is fogadni tudjon. E biztosítékok ellenére a hirtelen leállás az energiaárak ugrásszerű növekedéséhez vezetett Európában, és több mint egy éve először érte el az 50 eurót megawattóránként.
NIF