Szánthó Miklós: Magyar Péter pancserpuccs-kísérletet csinál
Szánthó Miklós szerint világosan kirajzolódik, hogy mi lesz a tét a 2026-os választásokon.
Szerinte a jelenlegi akciók célja nem más, mint hangulatkeltés, demoralizálás és a szuverenista kormány legitimitásának aláásása kommunikációs eszközökkel. Úgy véli, ezek a lépések leginkább egy külföldi megbízásból dolgozó reklámügynök sikertelen puccskísérletére emlékeztetnek. Bár jogilag és politikailag aligha érhetnek célt, előrevetítik, hogy a következő évek a globalisták és szuverenisták közötti küzdelem jegyében telnek majd.
A választás tétje szerinte világos: vagy egy olyan kormány marad hatalmon, amely kizárólag Magyarország érdekeit tartja szem előtt, és megőrzi az ország stratégiai autonómiáját, vagy egy olyan, a globalista elit elvárásait követő „jóemberkedő” komprádorkormány kerül hatalomra, amelyet trendi ideológiák vezérelnek.
Szánthó Miklós a Facebook-bejegyzésében Magyar Péter előre hozott választásokra vonatkozó követeléseire reagált, aki még a választások időpontját is tudni véli.
Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint a mai világ fő politikai törésvonala a globalisták és szuverenisták között húzódik. Mint írja, a globalisták a döntéshozatal központosítására és nemzetközivé tételére törekednek, míg a szuverenisták a döntési jogköröket helyi, nemzeti szinten kívánják megtartani.
Hangsúlyozta, hogy a globalisták, akik uralják a nemzetközi intézményeket és párhuzamos politikai struktúrákat – például az NGO-kat, a mainstream médiát és az akadémiai szektort –, különböző eszközökkel igyekeznek aláásni a szuverenista kormányok legitimitását. Ezeket gyakran a liberális demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság nevében teszik.
Szánthó szerint a magyar belpolitika elmúlt 14-15 évének harcai is ebben a keretben értelmezhetők, legyen szó globális pénzügyi vagy migrációs válságról, genderkérdésekről, járványkezelésről vagy az ukrajnai háborúról.
2010 óta Magyarországon egy szuverenista kormány van hatalmon, amely nem hajlandó további hatásköröket átengedni az EU-nak vagy más nemzetközi szervezeteknek, és nem enged a külföldről érkező politikai nyomásgyakorlásnak. Szánthó szerint a szuverenista kormány elleni harc az elmúlt években is megfigyelhető volt, például Márki-Zay Péter, Bajnai Gordon vagy Gyurcsány Ferenc politikai szerepvállalásán keresztül.
Hozzátette, hogy Magyar Péter tervét most úgy próbálják bemutatni, mintha az egy valódi alternatívát kínálna a jelenlegi politikai helyzet megoldására. Szánthó azonban úgy véli, hogy Magyarország alkotmányos-politikai rendszere stabil, és nincs társadalmi kataklizma, általános sztrájk vagy tömeges anarchia az országban.
Összehasonlításként említette Franciaországot, Németországot és Ausztriát, ahol valóban fennállhat az előre hozott választások szükségessége, szemben Magyarországgal, ahol stabil kormánytöbbség és működő parlament van.
Szánthó végül arra is rámutatott, hogy Magyar Péter követelése nemcsak alkotmányjogilag értelmetlen – hiszen a jelenlegi helyzetben az államfő nem oszlathatja fel az Országgyűlést –, hanem politikailag is irreleváns.
Magyar Nemzet nyomán