Az EU megfúrná a Trump-Putyin megállapodást – nem meglepő módon hitlerezéssel „érvelnek”
Az Ukrajna és Európa háta mögött kötött békemegállapodás kudarcra van ítélve – figyelmeztetett csütörtökön Brüsszelben Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a NATO-szövetségesek védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.
My message after meeting with the President of Ukraine @ZelenskyyUa:#Estonia believes in #Ukraine's victory.
We believe in Ukraine, which is a country with liberal democracy and a free market economy and will become a member of the European Union and NATO. 1/ pic.twitter.com/F5mQxt9fe0
Hirdetés — Kaja Kallas (@kajakallas) January 11, 2024
Felhívta a figyelmet, hogy a gyors megoldások „veszélyesek”, és a minszki megállapodások példája mutatja, hogy egy nem kellően megalapozott egyezség csak átmeneti tűzszünetet jelenthet, amely végül nem akadályozta meg a háború kitörését 2022-ben.
Kallas a „megbékítési politika kudarcos stratégiájára” figyelmeztetett, amelyre példaként az 1938-as müncheni egyezményt hozta fel, amelyet Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország vezetői írtak alá Csehszlovákia képviselői nélkül, és ennek következtében Hitler annektálta az ország egy részét.
„Ez a stratégia nem működik, ha történelmi párhuzamot kell vonni, akkor 1938 a jó példa” – jelentette ki Kallas.
Belgium védelmi minisztere, Theo Francken az Egyesült Államok által javasolt ukrajnai béketerv kereteit „Vlagyimir Putyin győzelmének” és „rossz hírnek” nevezte. A VRT belga hírcsatornának csütörtöki nyilatkozatában Francken azt is elmondta, hogy nem zárja ki a belga katonák részvételét egy esetleges békefenntartó misszióban.
Francken úgy vélte, hogy a béketerv nagy előnyt jelent Putyin számára, „aki nem akarja, hogy Ukrajna NATO-tag legyen, és nem akar lemondani az általa megszerzett területekről”. Szerinte fennáll a veszélye annak, hogy Putyin tovább építi katonai képességeit, és később Moldovára, Georgiára, valamint a balti államokra – Litvániára, Lettországra és Észtországra – irányítja figyelmét.
Hangsúlyozta, hogy Európának növelnie kell védelmi képességeit. „Putyinnak szüksége lesz időre az újjáépítésre, és ezt az időt ki kell használnunk arra, hogy megerősítsük magunkat. Ez a következő 20 vagy akár az elkövetkező 5-6 év legnagyobb kihívása” – mutatott rá.
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szerdán azt mondta, hogy Ukrajna védelme alapvető fontosságú.
„Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok új kormányzata kevésbé mutat érdeklődést Ukrajna védelme iránt, az európai vezetőknek nem szabad pánikba esniük, mivel az amerikaiak még nem jelentették be, hogy teljesen megszüntetik a támogatást” – mondta.
Brekelmans szerint a legfontosabb Ukrajna támogatásának fenntartása és az egységes fellépés, amelyben az Egyesült Államoknak kulcsszerepe van.
A holland védelmi miniszter szerint nem meglepő ez az „igen közvetlen üzenet”, és akár előnyös is lehet Európa számára, mivel más országoknak is nagyobb szerepet kell vállalniuk.
„Nagyon fontos, hogy folytassuk Ukrajna támogatását, mert a harctéren jelenleg nagyon kemény a helyzet, és Ukrajna nap mint nap heves csatákat vív. Az elmúlt napokban újabb légicsapások történtek, ezért biztosítanunk kell, hogy folytatódjon a segítségnyújtás. Végső soron az egyetlen út a békéhez az erő. Ha gyengeséget mutatunk, az orosz agresszió és a háború folytatódni fog” – mondta Brekelmans.
Frissítés: Kreml: Moszkva számára Washington a fő tárgyalópartner a rendezés ügyében
Az Egyesült Államok Oroszország legfőbb tárgyalópartnere az ukrajnai konfliktus rendezése ügyében – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Pervij Kanal és a Rosszija 1 tévécsatornának adott csütörtökön interjúiban.
„Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a fő vis-a-vis számunkra ebben a folyamatban Washington” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy az európai országok részt vehetnek-e az ukrajnai rendezésben.
A szóvivő elmondta, hogy a Vlagyimir Putyin orosz és a Donald Trump amerikai elnök közötti szerdai telefonbeszélgetés során nem esett szó az európai részvételről az ukrajnai helyzet rendezésében. Úgy vélekedett, az európaiaknak maguknak kell letárgyalniuk Washingtonnal, hogy valahogyan biztosítsák a helyüket.
Mint fogalmazott, Ukrajna „így vagy úgy, de részt fog venni a tárgyalásokon. A Moszkva szerint lejárt megbízatású Volodimir Zelenszkij jogállásának kérdése nem került szóba Putyin és Trump telefonbeszélgetése során.
Az elnöki eszmecsere hangnemét a szóvivő konstruktívnak, munkajellegűnek és meglehetősen őszintének minősítette. Úgy vélekedett, hogy a két államfő találkozójának előkészítése heteket vagy hónapokat vehet igénybe. Mint mondta, a jövőbeli tárgyalások módozatait az elnökök munkatársai fogják megtárgyalni.
Peszkov szerint, miután a két vezető kinyilvánította a politikai akaratát, és megadták a szükséges utasításokat az asszisztenseknek a munkakapcsolatok kezdeményezésére, egy kis türelemre van szükség, amíg ezek az elkövetkező napokban és hetekben eljutnak a konfliktus rendezéséről egyezkedő orosz tárgyalócsoporthoz.
A szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a két vezető a személyes találkozó előtt ismét telefonon tárgyaljon egymással. Putyin egyesült államokbeli és Trump oroszországi látogatását az aktuális események dinamikájától tette függővé.
Peszkov azt mondta, hogy ha a nagy országok meg akarják osztani a győzelem napjának örömét Oroszországgal, akkor szívesen látják őket május 9-én Moszkvában, ez Trumpra is vonatkozik. A szóvivő szerint a két elnöknek a kölcsönös látogatások előtt egy harmadik országban kell találkoznia.
A helyszínről egyelőre nem született döntés. A szóvivő megerősítette, hogy valóban felmerült Szaúd-Arábia, amelynek trónörököséhez mindkét elnök jól viszonyul.
„Putyin nem egyszer beszélt arról, hogy készek vagyunk belemenni az ilyen béketárgyalásokba, és céljainkat éppen a béketárgyalásokon keresztül, politikai és diplomáciai eszközökkel akarjuk elérni” – nyilatkozott Dmitrij Peszkov.
(MTI – Kuruc.info nyomán)
Follow @jobboldalihirek