Helyére tette a törvényszék az alaptalanul vádaskodó Mérő Verát
Mérő Vera jogvédő-író alaptalan vádaskodásba kezdett, amikor kétségbe vonta a lúgos orvos ideiglenes szabadlábra helyezéséről döntő bv-bíró függetlenségét, és burkoltan azt sugallta, hogy politikai nyomás hatására született a döntés. Mérő szerint Bene Krisztián családi háttere – amely fideszes kötődésekre vezethető vissza – közrejátszhatott a határozatban. A Fővárosi Törvényszék azonban gyorsan helyre tette a jogvédőt, közleményben hangsúlyozva, hogy az ügyben eljáró bíró kizárólag a vonatkozó jogszabályok és saját belső meggyőződése alapján döntött, és a határozat nem jogerős.
Mérő Facebook-bejegyzésében politikai síkra terelte az ügyet, amikor arra célzott, hogy Bene Krisztián rokoni szálai befolyásolhatták a bíró ítéletét. Azt sejteti, hogy a bíró nem saját belátása szerint döntött, hanem esetleg utasítást kapott. Mérő szavaiból egyértelműen kiolvasható a vádaskodás, amely szerint politikai kapcsolatok segíthették Bene szabadlábra helyezését.
A Fővárosi Törvényszék közleménye világossá tette, hogy a döntés az ügyelosztási rend szerint kijelölt büntetés-végrehajtási bíró mérlegelésén alapult. A bíró több szempontot figyelembe véve határozott, beleértve az elítélt börtönben tanúsított magatartását, pszichológiai szakvéleményeket és a kiszabott büntetés hátralévő részét.
Fontos megjegyezni, hogy Bene Krisztián szörnyű bűncselekményt követett el, amiért jogerős ítéletet kapott. Áldozata, Renner Erika maradandó testi és lelki sérüléseket szenvedett el. Az igazságszolgáltatás azonban nem bosszúra épül: a jogállami keretek között a törvényben rögzített feltételek mellett az elítéltek bizonyos esetekben feltételes szabadságra bocsáthatók. Bene esetében ez a kérdés még nem dőlt el véglegesen, hiszen a döntés nem jogerős.
Felmerül azonban a kérdés: ha másodfokon mégsem helyezik feltételesen szabadlábra Bene Krisztiánt, akkor vajon azt is politikai nyomás eredményének tekinti-e Mérő Vera?
Pesti Srácok nyomán