„Külföldről támogatott puccskísérlet zajlik a magyar kormány ellen”
„Vajon ki a következő? Szájer József, Balog Zoltán, majd Orbán Balázs, most Rogán Antal ellen folyik kilövési akció.
Érvényes-e még a politika bel- és külpolitikára való felosztása? Egyre kevésbé, mert a globalizálódott gazdaságtól a technológia uralmán, a szabad népességáramláson és a világ amerikanizálódásán át a nagyhatalmi vagy birodalmi befolyásolási szándékokig bezárólag aligha lehet megállapítani, hogy egy adott politikai esemény kiváltó oka hol gyökerezik. Ki a megrendelő, ki a végrehajtó, ki a finanszírozó?
A „kinek az érdeke?” klasszikus megközelítés kiindulópontnak ma is jó. 2024 a magyar „belpolitikában” arról lesz emlékezetes, hogy a külföldi beavatkozási kísérletek egyre kendőzetlenebbé váltak. Az amerikai nagykövet egész tevékenysége vagy az EU parlamentjében lezajló őszi, úgynevezett magyar vita nem hagyott kétséget afelől, hogy elmosódott a határvonal bel- és külpolitika között. Szintén 2024 tapasztalata, hogy a célzott támadások szervezettsége, financiális megalapozottsága és a más országokban is alkalmazott eszközök stílusa arra mutat, hogy külföldről inspirált kormánybuktatási akció zajlik.
Vajon ki a következő? Szájer József, Balog Zoltán, majd Orbán Balázs, most Rogán Antal ellen folyik kilövési akció.
Külföldről óhajtott, támogatott puccskísérlet zajlik a magyar kormány ellen már jó pár éve.
Hogy ez fikció? Aligha. Hiszen amerikai és európai személyek maguk beszélnek egyre nyíltabban ennek kívánatosságáról. Továbbá az utóbbi egy-két évtizedben Közép- és Kelet-Európában számos kormánybuktató folyamat zajlott le ilyen-olyan „forradalmaknak” elkeresztelt formában, a mintázatok alapján feltehetően külföldi háttérrel.
A Sicario 2. című filmnek van egy figyelemre méltó jelenete. Aki látta az első részt, az tudja, hogy reális elemekből építettek fel egy történetet a mexikói–amerikai határon mindennapos embercsempészet és drogkereskedelem világáról, s persze látványos erőszakos események is helyet kaptak a filmben.
A második rész mind tematikájában, mind alkalmazott eszközeiben az első folytatása. A titkos amerikai megbízott engedélyt kap a washingtoni kormánytól, hogy akár durva eszközökkel is ugrassza össze a mexikói kartelleket. Ehhez erős fegyveres támogatásra van szüksége: helikopterekre, támadódrónokra, kommunikációs rendszerre, orvlövészekre. A fegyverkereskedő csak annyit kérdez: „Ukrajnába mentek?” „Nem, Mexikóba” – szól a válasz. Nem mindegy, mivel „oroszok is vannak a kifizetési listán” – jön a reakció. A filmet 2018-ban mutatták be! Miért éppen ukrajnai beavatkozást vizionált a fegyverkereskedő a jelentős megrendelés hallatán? Mert annak volt valószínűsége egy bennfentesnek látszó ember számára.
A demokratikus rendszerek sajátja, hogy a résztvevők többsége nem lát tovább az orránál, vagy még addig sem, és közben azt hiszi, hogy ő csinálja a politikát. A legújabb „hasznos eszköz” Magyarországon azt találta mondani, hogy Orbán Viktorból mára Gyurcsány Ferenc lett. Aki ilyet mond, az csupán tort ül a mostizmus ideológiájának „időasztalánál”. Ezen ideológia szerint csupán a mát meghatározó kommunikáció és propaganda létezik. A múlt kit érdekel?! A jövő pedig a legképlékenyebb valami a földön. Orbán Viktor egész életében antikommunista volt, ezt senki nem vonhatja kétségbe. S ez nem mellékes kommunikációs ötlet, hanem korszakalkotó elvi szempont. Mindig tudta: a haza és annak szuverenitása az első. S szabadságunk alapja annak elsőrendű védelme – a zsoldosok ellenében is.”
A szerző filozófus
Lánczi András
Forrás: Mandiner