Már Trumpék sem hisznek a gyors békében
Az időhúzás nyilvánvaló, de legalább van egy elnök, aki elismeri, hogy a konfliktus lezárása a cél – így foglalta össze Marco Rubio, az új amerikai külügyminiszter Trump béketervének állapotát január 30-án a Megyn Kelly Show-ban. Az egykor 24 órásra ígért, majd 100 naposra módosított békekezdeményezés mára teljes bizonytalanságba fulladt. Egy nappal később maga Trump sem tudta megmondani, mikor kerülhet sor egyáltalán egy telefonbeszélgetésre közte és Putyin között.
„Nagyon komoly tárgyalásokat folytatunk” – jelentette ki az elnök, ám a Kreml korábban többször jelezte, hogy ilyen egyeztetések egyelőre nem zajlanak, és Moszkva még mindig egyértelmű jelzésre vár arról, hogy Washington valóban megértette a helyzet lényegét.
Rubio nyilatkozatából az is kiderült, hogy az USA Kijevvel sem jutott előrébb. Holott Trump korábban azt állította, hogy Zelenszkij kész a megállapodásra Putyinnal – különösen, miután felmerült az európai, így Magyarországot is sújtó olajszankciók lehetősége. Most azonban Rubio már teljesen másképp fogalmazott:
„Képzeld el, hogy ukrán vagy, és az oroszok miatt annyit szenvedtél, és most hagyod, hogy megtartsák a földet? Az emberek fel lennének háborodva emiatt Ukrajnában, és ezt meg is lehet érteni. …sok kemény munkára lesz szükség” – mondta a műsorban.
Hozzátette, hogy még miniszteri szinten sem történt kapcsolatfelvétel Washington és Moszkva között, sőt, egyelőre ennek lehetősége sem merült fel.
„Minden tárgyalás során mindkét félnek fel kell adnia valamit. Nem fogok előre erről tárgyalni. Ez kemény diplomáciai munka lesz – olyan, amit régen, amikor még reálisan álltunk a világhoz, meg tudtunk oldani. De egy tárgyaláson mindkét félnek adnia kell valamit. És ez időbe telik” – fogalmazott homályosan, majd utalt rá, hogy az orosz társadalom belső nyomásgyakorlására is számítanak. Pont, ahogyan a Biden-adminisztráció is próbálkozott korábban.
Trump ukrajnai háborús különmegbízottja, Keith Kellogg sem adott okot optimizmusra. Január 31-én a Fox Newsnak elmondta: „Azt vizsgáljuk, hogyan gyakoroljunk nyomást, nemcsak az oroszokra, hanem az ukránokra is.” Azaz a tűzszünet továbbra is távoli cél.
A hadiipari lobbi világából érkező szakértő szerint Trumpnak még nincs meg a kellő befolyása ahhoz, hogy valódi eredményt érjen el. Amikor arról kérdezték, mennyi időbe telhet a békefolyamat, bizonytalanul válaszolt: „Szeretném azt mondani, hogy hónapok, de nem évek. Remélem, hogy rövid távon valami történhet.”
Hogy pontosan mi, azt senki sem tudja. Az viszont világos, hogy az Egyesült Államok gyorsan lepattant Kínáról. Ez aligha meglepő, hiszen Trump olyan külügyminisztert választott, akit Peking kitiltott az országból. Első telefonbeszélgetésük során a kínai külügyminiszter, Vang Ji figyelmeztette Rubiót, hogy tartsa magát távol az ország ügyeitől, és reményét fejezte ki, hogy az amerikai politikus időközben megtanult viselkedni.
De Rubiót Moszkvában sem kedvelik. Ráadásul Trump már beiktatásakor stratégiai hibát követett el, amikor kijelentette, hogy az Egyesült Államok uralni fogja a globális energiapiacot és letöri az árakat. Ez pedig nemcsak Oroszország, hanem Szaúd-Arábia érdekeit is sérti. Rijád néhány nappal később nemet mondott Washington azon kérésére, hogy növelje a kitermelést és így gazdasági nyomás alá helyezze Moszkvát.
Az „America First” jelszó jól hangzik, de nem segít barátokat és szövetségeseket találni egy olyan világban, ahol egyre több ország unja az amerikai dominanciát – és inkább az egyenlőséget követeli.
Magyar Hírlap nyomán