Szalay-Bobrovniczky Kristóf elárulta, miért mentették fel Ruszin-Szendi Romuluszt
Amikor egy volt vezérkari főnök „kilép a politikai porondra”, az alkalmas arra, hogy a honvédség egységét megbontsa, elbizonytalanítsa az állományt, ami rendkívül veszélyes a háborús időkben – mutatott rá Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Kossuth rádióban.
A honvédelmi miniszter arról fejtette ki véleményét, hogy Ruszin-Szendi Romolusz belépett a Magyar Péter vezette Tisza Pártba. A tárcavezető közösségi oldalán Magyar Péterre emlékeztetve megjegyezte: „ha nincs többmilliós fizetés és magas pozíció, akkor jön a teljes pálfordulás”. Szerinte ez történt Ruszin-Szendi Romolusszal is.
– A vezérkari főnökök testületi ethosza az, hogy kerülik a pártpolitikát és a mindenkori magyar kormányhoz lojálisak, ez a helyes felfogás a honvédséget illetően – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, keddi műsorában.
A minisztert annak kapcsán kérdezték, hogy a Magyar Honvédség volt parancsnokai és vezérkari főnökei hétfőn közleményben tudatták, egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen történő megjelenése és felszólalása alkalmas a honvédség állományának megosztására, ezért helytelenítik a honvédség ügyeibe történő pártpolitikai beavatkozást. Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a teljes propagandagépezetet beizzítják ellene, és még egy aláírás nélküli levelet is felhasználnak a lejáratásra, a miniszter elmondta:
„Fodor tábornok úr meg is nyilvánult ebben a kérdésben, és elmondta, hogy ő minden tábornokkal beszélt és az ő egységes véleményüket képviseli ez a dolog, teljesen egyértelmű, hogy a tábornok urak ezt a véleményt adták”.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint amikor egy volt vezérkari főnök „kilép a politikai porondra”, az alkalmas arra, hogy a honvédség egységét megbontsa, elbizonytalanítsa az állományt, ami rendkívül veszélyes a háborús időkben.
A miniszter szólt arról is, hogy két vezérkari főnökkel dolgozott együtt, az egyik a Tisza Párt rendezvényén felszólaló Ruszin-Szendi Romulusz volt, a másik pedig a mostani vezérkari főnök, Böröndi Gábor vezérezredes. Mint mondta,
Ruszin-Szendi Romulusz felmentését „rövid együtt dolgozás után” javasolta, mert nem látta benne a garanciát, hogy képes lenne a hadsereget a harcászati szintről a magasabb, hadműveleti szintre emelni, ami pedig a magyar emberek érdeke.
Úgy vélte, Ruszin-Szendi Romulusz „folyamatos szerepzavarban van”, és „beszél, beszél, beszél”. Felidézte, hogy akkor még vezérkari főnökként tárgyalt az ukrán védelmi miniszterrel és támogatásáról biztosította, valamint tárgyalt az odesszai és a harkivi polgármesterrel.
A miniszter feltette a kérdést, milyen mandátum alapján tárgyalt a vezérkari főnök a politikai szereplőkkel? – Egy magas beosztású katonai vezetőnek nagyon nagy hatalom van a kezében, képes akár véletlenül, megfelelési vágyból olyan helyzetet teremteni, amihez a politikának is viszonyulnia kell –fogalmazott a minisztert. Úgy vélte, „ez teljes szereptévesztés” és „aki így lép fel, nyilvánvalóan alkalmatlan a feladatára”, „most már csak a honvédség kívülről történő megbontására alkalmas”.
„Láttunk már ilyet: ha nincs többmilliós fizetés és magas pozíció, akkor jön a teljes pálfordulás. Ez történt Ruszin-Szendi úrral is”
– jegyezte meg közösségi oldalán a tárcavezető, utalva a Magyar Péter és a volt vezérkari főnök esete közötti, jól látható párhuzamra.
A miniszter az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában is vendég volt, itt arról is beszélt, hogy Ruszin-Szendi Romulusz utódja, Böröndi Gábor „cselekszik”. Példaként említette – többek között –, hogy megtörtént a hadsereg hadműveleti szintre emelése, megszervezte az elmúlt harminc év legnagyobb gyakorlatát, az Adaptive Hussars 23-at, miközben a GDP 2 százalékát költik új eszközök beszerzésére, ezek hadrendbe állítása folyamatosan történik, és letették az új szolnoki laktanya alapkövét is.
Forrás: Magyar Nemzet