Trump szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen
Donald Trump amerikai elnök aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen szankciókat bevezető rendeletet, amiért az Egyesült Államok és szövetségesei ellen nyomozást folytat. Tavaly novemberben a hágai székhelyű bíróság elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Joav Gallant ellen, ami feldühítette az amerikai tisztviselőket.
A végzés szerint az ICC legutóbbi intézkedései „veszélyes precedenst teremtenek”, mivel az amerikaiakat „zaklatásnak, visszaéléseknek és lehetséges letartóztatásnak” teszik ki, és ezzel veszélyeztetik őket.
„Ez a rosszindulatú magatartás viszont azzal fenyeget, hogy sérti az Egyesült Államok szuverenitását, és aláássa az Egyesült Államok kormányának és szövetségeseinknek, köztük Izraelnek a kritikus nemzetbiztonsági és külpolitikai munkáját” – teszi hozzá a végzés.
Trump végrehajtási rendelete pénzügyi és vízummal kapcsolatos szankciókat léptet életbe azokkal a személyekkel és családtagjaikkal szemben, akik támogatják az amerikai állampolgárok vagy szövetséges nemzetek ellen folytatott ICC-vizsgálatokat.
Az ICC felkészült az új amerikai kormányzat „gyors támadására” – jelentette a múlt hónapban a Guardian a szervezeten belüli forrásokra hivatkozva. A lap szerint az intézkedések érinthetik az ICC hozzáférését a banki és fizetési rendszerekhez, az informatikai infrastruktúrához és a biztosítási szolgáltatókhoz. Emellett „megbéníthatják” a bíróság munkáját, és „egzisztenciális fenyegetést” jelenthetnek a működésére nézve.
A hónap elején az amerikai képviselőház megszavazta olyan szankciók bevezetését, amelyek megszűntetnék az amerikai vízumokat és pénzügyi korlátozásokkal sújtanának minden olyan ICC-tisztviselőt, aki amerikai „szövetségeseket” vádol.
Az USA 2002-ben fogadta el az amerikai szolgálati tagok védelméről szóló törvényt – becenevén „a hágai inváziós törvényt”. A jogszabály célja az volt, hogy megvédje az amerikai katonai személyzetet, valamint a választott és kinevezett tisztviselőket a Washington által el nem ismert nemzetközi jogi testületek általi büntetőeljárástól.
A törvény felhatalmazza az amerikai elnököt, hogy „minden szükséges és megfelelő eszközt felhasználjon a Nemzetközi Büntetőbíróság nevében fogva tartott vagy bebörtönzött amerikai vagy szövetséges személyzet” szabadon bocsátása érdekében, mivel az USA nem részese a tevékenységét szabályozó Római Statútumnak. A felhatalmazás potenciális katonai akciót feltételez, ami a törvény nem hivatalos elnevezéséhez vezetett.
Az ICC 2020-ban tett kísérlete az afganisztáni amerikai háborús bűnök kivizsgálására azt eredményezte, hogy az USA szankciókkal sújtotta az akkori ügyészt, Fatou Bensoudát.
A bíróság azzal vádolta Netanjahut és Gallant, hogy az éheztetést háborús módszerként alkalmazták Gázában, valamint hogy „nyilvánvaló katonai szükségesség” nélkül szándékosan megfosztották az enklávé civil lakosságát az alapvető ellátmányoktól, például az élelmiszertől, a víztől és a gyógyszerektől. Washington szerint a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága Izrael felett, mivel az ország nem is írta alá a Római Statútumot.
Tavaly azonban az Egyesült Államok dicsérte Karim Khant, ugyanazt az ICC-ügyészt, aki letartóztatási parancsot kért izraeli vezetők ellen, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen emelt vádat. Moszkva sem részese a bíróságot létrehozó megállapodásnak.
Forrás: Orosz Hírek