Orbán Viktor szerint ha szükséges, minden élelmiszerre kiterjesztik az árrésstopot
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban beszélt az infláció elleni intézkedésekről, az anyák adómentességéről és az európai védelmi fejlesztések finanszírozásáról. Kiemelte, hogy az árrésstop már érezteti hatását, és ha szükséges, akár minden élelmiszerre kiterjeszthetik. A miniszterelnök szerint Brüsszel továbbra is háborúpárti, Magyarország pedig nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, ahogy az uniós közös hitelfelvételt sem.
„A kereskedők tettek ugyan javaslatot az árcsökkentésre, de az olyan minimális volt, hogy messze elmaradt a kormány elvárásaitól, így nem maradt más választás, közbe kellett lépni”
– fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint a gazdaságban már láthatók annak jelei, hogy az ukrajnai háború a végéhez közeledhet – például az euró árfolyama 400 forint alá süllyedt, és az üzemanyagárak is csökkentek. Ennek ellenére a boltokban nem tapasztalható árcsökkenés, sőt, az árak tovább emelkednek. Kiemelte, hogy az árréstopot más európai országok is alkalmazzák, és ha ez nem hozna eredményt, akár szigorúbb intézkedések, például hatósági ár bevezetése is szóba jöhet.
Rámutatott, hogy míg a termelők körülbelül 200 forintért adják el a tejet, a boltokban 550–600 forintért árulják. Az árrés szabályozás célja, hogy korlátozza a kereskedők által alkalmazott több tíz százalékos felárat, ugyanakkor biztosítja, hogy az árcsökkenés ne a termelőket sújtsa.
Orbán Viktor szerint a hétfőtől életbe lépett árréstop már most érezteti hatását, mivel számos akciót látni a boltokban. Ugyanakkor hozzátette: „Magyarok vagyunk, persze majd valamit kitalálnak a kereskedők, amire mi válaszolunk.”
Amikor arról kérdezték, hogy a kritikusok szerint az árrésstop más termékek áremelkedéséhez vezethet, a miniszterelnök úgy reagált:
„Persze, ha kiterjesztjük minden élelmiszerre, akkor ez máris lehetetlen.”
Az anyák biztonságát segíti az adómentesség
A miniszterelnök szerint az anyák adómentessége azért kiemelten fontos, mert ha egy nő egyedül marad a gyermekneveléssel, miközben dolgoznia is kell, akkor különösen lényeges, hogy anyagilag biztonságban érezze magát, és több pénz maradjon nála. Hozzátette, hogy a családi adókedvezmény az apák számára is elérhető, és szerinte ennél nehéz többet tenni a családokért.
Kiemelte, hogy azt szeretné, ha a gyermekvállalás nem jelentene anyagi hátrányt azok számára, akik családot alapítanak, szemben azokkal, akik nem vállalnak gyermeket. Úgy véli, bár ez az állapot még nem valósult meg teljesen, a családi életpályamodell ebbe az irányba halad. Hangsúlyozta, hogy a gyermekvállalás továbbra is szabad döntés, és senki sincs erre rákényszerítve.
„A cél az anyák élethosszig tartó adómentessége” – mondta.
A kormány a mostani döntéseivel és az adócsökkentésekkel elsősorban az édesanyákat kívánja támogatni. A kormányfő szerint ez egy egyedülálló magyar modell, amely máshol a világon nem létezik. Rámutatott, hogy míg a nyugati országokban a személyi jövedelemadót egyéni kérdésként kezelik, addig valójában ez a családok életére is hatással van, hiszen az emberek családban élnek, nem elszigetelten.
„Nem kérdés, hogy hosszabb távon a családban élés boldogabbá tesz és anyagilag is jobb” – mondta a miniszterelnök
Kulcsidőszak következik
Orbán Viktor szerint a háború lezárása, amelyre a kormány stratégiáját építi, lehetőséget teremthet a gazdasági növekedésre, de jelenleg még átmeneti időszakot élünk, így a kedvező hírek mellett továbbra is akadnak kedvezőtlenek is.
A beszélgetés során szóba került Ukrajna európai uniós tagsága is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a népszavazási szavazólapon egy rövid, egyértelmű mondat szerepel majd, de annak pontos megfogalmazása még folyamatban van. Arra a felvetésre, hogy sokak szerint Ukrajna belátható időn belül nem csatlakozik az EU-hoz így reagált:
Brüsszel akár egy-két éven belül megindíthatja a tagsági eljárást.
A Balkán EU-csatlakozása előnyös, Ukrajna csak vinné a pénzt
A miniszterelnök szerint például Szerbia csatlakozása jelentős előnyt hozna Magyarország számára, míg Ukrajna esetében úgy véli, az uniós tagság inkább gazdasági terhet jelentene, mivel az ország csak „vinné a pénzt”.
Mint mondta, Brüsszelben még mindig a háborúpárti erők vannak többségben. Úgy véli, az európai vezetők Ukrajna gyorsított EU-tagságát a háború folytatásához kötik, ami szerinte súlyosan érintené Magyarországot.
Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarországnak kulcsszerepe van a döntésben, hiszen minden tagállam beleegyezése szükséges a csatlakozáshoz. Úgy véli, ebben a kérdésben „nekünk, földön járó magyar embereknek kell döntenünk”. A kormányfő arra kérte az embereket, hogy saját szempontrendszerük alapján mérlegeljék a kérdést, figyelembe véve annak gazdasági, munkaerőpiaci, egészségügyi, határvédelmi, katonai és közbiztonsági vonatkozásait.
A baloldal háborúpárti
Az ukrajnai háború kapcsán Orbán Viktor kijelentette, hogy az Európai Néppárt, az EP leginkább háborúpárti frakciója, amely a Tisza Pártot is magában foglalja. Ezzel szemben a Fidesz és a KDNP a béke oldalán áll, és a miniszterelnök a Mi Hazánkat is ebbe a táborba sorolta.
A kormányfő a jövő heti uniós csúcstalálkozó kapcsán kiemelte, hogy Magyarország és Szlovákia határozottan háborúellenes álláspontot képvisel, szemben azokkal a miniszterelnökökkel, akik mögött szocialista–néppárti koalíció áll, és ezért háborúpárti politikát folytatnak.
Európai védelmi fejlesztéséhez nem akarunk közös hitelt
Orbán Viktor szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy az európai országok milyen forrásból finanszírozzák a védelmi fejlesztéseket. Felmerült a lehetőség, hogy közösen vegyenek fel hitelt, azonban a miniszterelnök elutasítja ezt a megoldást, mondván, nem kíván részt venni egy újabb eladósodási spirálban.
„Közös pénzről lehet szó, közös hitelről nem” – tette hozzá az interjú végén.
Forrás: hirado.hu