Ukrán alezredes: Az veszít, aki betartja a tűzszünetet
Az ukránok továbbra sem bíznak Oroszországban a tűzszünetek kapcsán, mivel Moszkva történetileg sosem tartotta be az ilyen megállapodásokat – írja az Unian hírügynökség. Artem Kravcsenko, egy ukrán katona, 2014 nyarán halott bajtársai között találta magát Ilovajszknál, miután az orosz csapatok tüzet nyitottak a megadott biztonsági folyosón kivonuló ukránokra. Kravcsenko elmesélte, hogy három lőtt sebet kapott, és saját vizeletét kellett innia, hogy életben maradjon.
„Jobbról kezdtek tüzelni, mi balra mentünk, de ott is rajtaütés várt ránk. Egyszerűen minden oldalról lőttek” – emlékezett vissza. Hasonló események történtek 2014 óta, és az ilyen tapasztalatok miatt sok ukrán megkérdőjelezi Donald Trump amerikai elnök legújabb békekezdeményezéseit is. „Az oroszok világossá tették, hogy nem lehet bennük megbízni” – jelentette ki Tarasz Samcsuk, egy tartalékos egészségügyi tiszt, aki szintén túlélte az Ilovajszkból való kivonulást.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök minden fegyverszünetet arra használt fel, hogy katonai pozícióit megerősítse, miközben politikai nyomást gyakorolt Ukrajnára és a Nyugatra. A tűzszünetek idején az orosz csapatok mozgósítottak, fegyvergyártást növeltek, és stratégiai előnyöket szereztek. „Oroszország számára a tűzszünet egy esély a katonai erejük növelésére és az ukrán hadsereg meggyengítésére” – mondta Viktor Muszenko, aki 2014 és 2019 között vezette az ukrán hadsereget.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legutóbbi felmérése szerint az ukránok 66 százaléka úgy véli, hogy Oroszország célja az ukrán államiság felszámolása, míg 87 százalékuk szerint a Kreml nem állna meg az elfoglalt területeknél, hanem folytatná a háborút.
2014 tavaszán Oroszország annektálta a Krímet, majd Kelet-Ukrajnában kezdte támogatni az oroszbarát fegyvereseket. Az ukrán hadsereg ugyan próbált visszavágni, de a harcok intenzitása miatt nemzetközi vezetők tűzszünetet sürgettek. Az ukrán katonák szerint Moszkva ezt kihasználva növelte fegyverellátását a szeparatisták számára, és újabb támadásokat indított. Egy ilyen támadás során Szlovjanszk közelében négy ukrán katona vesztette életét.
„Az első években a 25 tűzszünet egyike sem tartott tovább egy napnál” – emlékezett vissza Vlagyiszlav Szeleznyev, az Ukrán Fegyveres Erők egykori szóvivője. Jurij Brekaja alezredes is szkeptikus: „Minden tűzszünet ugyanúgy végződött – az veszít, aki betartja.”
Magyar Hírlap nyomán
Follow @jobboldalihirek