Így választják a pápát: itt van minden, amit a konklávéról tudni kell
Hogyan választanak pápát? Kik döntenek róla, mik a szabályok, és milyen történelmi érdekességek fűződnek a konklávékhoz? A Mandiner áttekintése következik.
A pápaválasztás rendkívüli esemény, amelyet világszerte felfokozott figyelem övez. Ilyenkor gyakran hallani olyan fogalmakat – például konklávé, protodiakónus, kétharmados többség –, amelyeket még az újságírók sem mindig értenek pontosan. Most részletesen bemutatjuk, hogyan zajlik egy konklávé, kik szavazhatnak, milyen történelmi szabályok érvényesek, és milyen különös epizódok tarkították a pápaválasztásokat az évszázadok során.
Kik választanak pápát?
A pápát a bíborosok választják meg a zárt ajtók mögött zajló konklávén, amelyet a Vatikán szívében, a Sixtus-kápolnában tartanak. A választáson csak azok a bíborosok vehetnek részt, akik a pápa halálának napjáig nem töltötték be 80. életévüket. Jelenleg 135 ilyen választóképes bíboros van a 252 fős bíborosi kollégiumban, amely egyébként a Szentszék legfelsőbb tanácsadó testülete, afféle „spirituális szenátus”.
Mikor és hogyan kezdődik a konklávé?
A pápa halála után legkésőbb 20 napon belül meg kell kezdeni a konklávét, bár legalább két hetet várnak, hogy minden bíboros megérkezhessen Rómába. Az első napon szentmisét tartanak a pápa megválasztásáért (latinul: Pro eligendo Pontifice), majd ezt követően zárják be a bíborosokat a Sixtus-kápolnába.
A konklávét az államtitkár bíboros vezeti, ha a bíborosi testület dékánja – mint jelenleg a 91 éves Giovanni Battista Re – nem vehet részt életkora miatt.
Mi történik a konklávé alatt?
A legfiatalabb diakónusbíboros sorsolással kijelöl kilenc bíborost külön feladatokra: három szavazatszedőt, három ellenőrt (revizort) és három beteglátogatót, akik a mozgásképtelen bíborosok szavazatait gyűjtik össze.
A szavazólap tetején ez a felirat szerepel: Eligo in Summum Pontificem („Pápának választom”). Minden bíboros aláírja a kiválasztott nevét, és leadja a voksát. Tartózkodni nem lehet. Az első napon egy, utána naponta négy szavazás zajlik: kettő délelőtt, kettő délután.
A szavazólapokat a kápolna sarkában lévő kályhában elégetik. Ha nincs eredmény, fekete füst száll fel. Ha megvan a kétharmados többség, akkor fehér füst jelzi a világnak: van pápánk.
A bejelentés: habemus papam
A választás után a bíborosok protodiakónusa – jelenleg Dominique Mamberti – kilép a Szent Péter-bazilika erkélyére, és latinul bejelenti:
„Annuntio vobis gaudium magnum: habemus papam!” („Nagy örömhírt mondok nektek: van pápánk!”)
Ezt követően bemutatja az új egyházfőt, annak világi és pápai nevén.
Hogyan zajlott Ferenc és Benedek megválasztása?
Ferenc pápát 2013-ban választották meg a lemondott XVI. Benedek után. A 207 bíborosból 115 volt jogosult szavazni, végül az ötödik forduló hozta meg az eredményt. Érdekesség: a legfiatalabb választó Erdő Péter volt, 52 évesen.
XVI. Benedeket 2005-ben választották meg. Akkor 117-en szavazhattak, de ketten egészségügyi okokból távol maradtak. Őt a negyedik szavazási körben emelték trónra.
Történelmi konklávék – érdekes részletek
A pápaválasztás szabályait először II. Miklós fektette le 1059-ben. Kezdetben minden résztvevő egyhangú beleegyezésére volt szükség. A középkorban gyakran extrém hosszúságúra nyúltak a választások, ezért 1179-ben III. Sándor pápa bevezette a kétharmados többségi szabályt.
A leghosszabb konklávé 1268 és 1271 között zajlott Viterbóban, és 33 hónapig (!) tartott. Ezen részt vett az első magyar bíboros, Báncsa István is. Az ételt fokozatosan csökkentették, végül csak kenyér és víz járt a bíborosoknak. Ekkor választották meg X. Gergelyt.
Ferenc József császár és a pápaválasztás
Az osztrák császár utoljára 1903-ban avatkozott be: Ferenc József vétót emelt Mariano Rampolla bíboros ellen. A vétót Jan Puzyna krakkói érsek jelentette be. Az eset után X. Piusz pápa kiközösítéssel fenyegette meg azokat a bíborosokat, akik világi vezetők befolyásolási kísérleteit közvetítik.
Modern szabályozások
VI. Pál pápa 1970-ben kizárta a 80 év feletti bíborosokat a választásból, és 120 főre korlátozta a választók számát. II. János Pál 1996-ban új szabályokat hozott, többek közt a kompromisszumos választást is megszüntette. XVI. Benedek később szigorított: a 30. szavazási forduló után is marad a kétharmados szabály, de ekkor már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül lehet választani.
Ez azt jelenti, hogy Ferenc pápa utódjához legalább 92 szavazatra lesz szükség.
Forrás: Mandiner, Érszegi Márk Aurél: Pápa, Szentszék, Vatikán – Szent István Társulat, 2014.
Follow @jobboldalihirek