Lavrov: az euroatlanti közösség háborúra készül
„A második világháború utáni biztonsági kérdéseket közös térségünkben az euroatlanti logika határozta meg. A NATO és az EU alapvetően európai volt” – mondta az orosz külügyér.
Az euroatlanti központú nemzetközi struktúrák nem tudták biztosítani a régió stabilitását és biztonságát, és most e közösség tagjai egy újabb nagy háborúra készülnek – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A diplomata szombaton a törökországi Antalya Diplomacy Forumon tartott kérdezz-felelek ülésen tette a megjegyzéseket. Lavrov bírálta az általa „euroatlanti struktúráknak” nevezett szervezeteket, köztük az Európai Uniót és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), kijelentve, hogy a csoportok nem teljesítették a meghirdetett céljaikat.
„A második világháború utáni biztonsági kérdéseket közös térségünkben az euroatlanti logika határozta meg. A NATO és az EU alapvetően európai volt” – mondta Lavrov.
„Az EU nemrégiben megállapodást írt alá a NATO-val. Az EU most már az euroatlanti politika része – ehhez kétség sem férhet -, beleértve azt is, hogy a területét rendelkezésre bocsátja a szövetség azon terveihez, hogy keletre, délre, nem tudom, hova máshová költözzön” – tette hozzá, nyilvánvalóan a 2023 elején aláírt, az EU-NATO együttműködésről szóló közös nyilatkozatra utalva.
Úgy vélem, hogy ezek az euroatlanti struktúrák megbuktak. Nem sikerült megerősíteniük a biztonságot és a stabilitást.
Az euroatlanti struktúráknak végső soron éppen az ellenkezőjét sikerült elérniük, a nemzetközi feszültségeket szították és „remilitarizálták Európát” – vetette fel Lavrov.
„Ennek az euroatlanti közösségnek minden erőfeszítése egy új háború előkészítésére irányul. Németország Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt vezeti ezt a folyamatot”
– tette hozzá.
Lavrov megjegyzései az úgynevezett „hajlandók koalíciójának”, az Ukrajnát támogató, túlnyomórészt NATO- és EU-országokból álló csoportnak a hét elején tartott ülése után hangzottak el. A tagállamok védelmi miniszterei megvitatták egy „békefenntartó” erő esetleges ukrajnai telepítését, az ötlet élén Nagy-Britannia és Franciaország állt.
A legutóbbi összejövetel nem hozott kézzelfogható eredményt, Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője elismerte, hogy „a különböző tagállamoknak eltérő véleményük van, és a megbeszélések még folyamatban vannak”. Míg John Healey brit védelmi miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy a csoport „jól kidolgozott”, több kollégája nyilvánosan megkérdőjelezte az ötletet, aggályokat fogalmazva meg a lehetséges bevetés céljaival, küldetésével és mandátumával kapcsolatban.
Moszkva többször is figyelmeztette a Nyugatot, hogy semmilyen ürüggyel ne telepítsen csapatokat Ukrajnába, és kifejezetten tiltakozott az ellen, hogy bármely NATO-országból erők kerüljenek az országba. A múlt hónapban Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője azt mondta, hogy a NATO „békefenntartóinak” esetleges megjelenése Ukrajnában háborút jelentene a szövetség és Oroszország között.
VH