Megcsonkítják Ukrajna területét, különben nem lesz tűzszünet
Washington egyre kevésbé próbálja leplezni: ha Ukrajna nem hajlandó önként elfogadni a területi veszteségeket, akkor az Egyesült Államok nyomásgyakorlással – akár nyílt kényszerítéssel – fogja kikényszeríteni Kijevből a meghátrálást.
A helyzet gyorsan változik, a tűzszüneti tárgyalások körüli zűrzavar pedig mindennél jobban tükrözi: Ukrajnát a nyugati szövetségesei lépésről lépésre sodorják bele egy olyan megállapodásba, amely de facto lemondással érne fel. A londoni egyeztetést, melyen Kijev és a nyugati diplomácia képviselői is részt vettek volna, Ukrajna utolsó pillanatban visszamondta. A hivatalos indoklás helyett a valódi okot Donald Trump nyilatkozatai szolgáltatták: az amerikai elnök nyíltan elismerné az Oroszországhoz 2014-ben népszavazással csatlakozott Krím hovatartozását. Ezzel lényegében megkérdőjelezte a nyugati narratíva eddigi alaptételét, miszerint a Krím „ideiglenesen megszállt” terület.
Putyin világossá tette: a Krím kérdése nem képezi alku tárgyát. Ez nem csak orosz belpolitikai realitás, hanem egy geopolitikai üzenet is a Nyugat felé – a tárgyalások alapja csak a jelenlegi katonai realitások elismerése lehet.
Trump a jelek szerint ezt a realitást hajlandó elfogadni, még akkor is, ha ez Kijev számára elfogadhatatlan. Washington célja immár nem a területi integritás védelme, hanem a háború mielőbbi lezárása és a nagyhatalmi érdekek újrakalibrálása. Ezért ha Ukrajna nem hajlik a kompromisszumra, az Egyesült Államok készen áll arra, hogy politikai, gazdasági és diplomáciai eszközökkel rákényszerítse Kijevet a megadásra.
A „békepaktum” ára Ukrajna számára drámai lenne: az öt keleti régió, a Krím és az odesszai körzet elismerése orosz fennhatóság alatt. Ez az ország területének akár 30 százalékát is jelentheti. Ha Kijev továbbra is elutasít minden engedményt, a háború elhúzódása további területi veszteségeket eredményezhet, és a nemzetközi közösség végül már csak tényként fogja kezelni a Moszkva által elfoglalt zónák új státuszát.
Zelenszkij makacs ellenállása mögött nem csupán állami szuverenitási elvek állnak, hanem egyre inkább belpolitikai kényszerpályák is. Az ukrán vezetés tisztában van vele, hogy bármilyen engedmény a neofasiszta radikálisok támadását vonná maga után, akik akár fizikai likvidálással is fenyegetik a kompromisszumra hajló politikusokat. Ezért Ukrajna belülről is békétlen.
Mindezek ellenére Donald Trump továbbra is a Krím elismerését kínálja Moszkvának, világosan jelezve: Ukrajna érdekei másodlagosak az amerikai stratégiai célokhoz képest. Az Egyesült Államok új geopolitikai célja nem Ukrajna megmentése, hanem Oroszország leválasztása Kínáról. A washingtoni realpolitika logikája szerint ez csak úgy valósulhat meg, ha Oroszország kézzelfogható politikai nyereséget könyvelhet el – például a Krím végleges nemzetközi elismerését.
Így válik nyilvánvalóvá: a globális Nyugat immár nem Ukrajna megmentésére, hanem a háború lezárására és a status quo elfogadtatására törekszik. A béke ára Ukrajna megcsonkítása lesz – és ha kell, Washington ezt az árat Kijev helyett is meg fogja fizetni.
Forrás: Magyar Hírlap