Trump hordóstul borította az asztalt, ezt pedig a magyarok is megérezhetik
Akkorára nőtt másfél évtized alatt az USA termelése, hogy azt már mindenki kénytelen követni. Most épp Oroszország nyeste le árelőrejelzéseit a saját termékére, az Uralra. A csökkenő olajárakkal nemcsak az autósok és a gazdaságok járnak jól, hanem egy erős politikai fegyver is a nagyhatalmak kezében.
Egyetlen év alatt – kisebb-nagyobb ingadozásokkal – jelentősen esett az olaj ára a világpiacokon. Jelenleg egy hordó Brent nyersolajért 66 dollár körüli összeget kell fizetni. Utoljára négy éve, 2021 nyarán, tehát még bőven az ukrajnai háború kitörése előtt járt a jegyzés, amely a harcok fellángolása után bőven 100 dollár fölé is kúszott. Ez pedig senkinek sem jó, hiszen a gazdaságok mellett az emberek is alaposan a bőrükön érzik az olajárváltozást, közvetlenül az autójukon keresztül, közvetve pedig minden más megvásárolt terméken át, hiszen azokat egyik helyről a másikra kell szállítani, márpedig a drágább üzemanyag az árakat is feljebb tornázza.
Kellemes meglepetés a kutakon
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor egy rendkívül kedvező folyamat ment végbe, amely részben Donald Trump amerikai elnöknek is köszönhető.
Trump már a kampánya során előállt a „Drill, baby, drill!” azaz a „Fúrj, bébi, fúrj!” szlogennel, amely a kőolajkitermelés fokozására utalt. Január 20-i beiktatásakor az olaj ára még 80 dollár körül mozgott, azóta pedig közel 20 százalékkal esett.
Ez pedig a magyar benzinkutakon is meglátszik már. Január óta folyamatosan esik az üzemanyagok ára hazánkban. A holtankoljak.hu adatai szerint míg a 95-ös benzin átlagára januárban 636 forint volt, addig áprilisban már 598 forintra esett literenként. Ez hét százalékos csökkenés, de várhatóan az arány még inkább javulni fog. Bár most épp enyhe mértékben, három forinttal nőnek majd az árak, még így is 588 forintba kerül majd átlagosan egy liter benzin Magyarországon. A tendencia tehát folytatódik, amiben nagy szerepe van az Egyesült Államoknak is.
Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója úgy látja, hogy a kőolajkitermelés fokozása nagyon fontos eszköz lehet Trump kezében, illetve az USA geopolitikai helyzetének háború nélküli újra pozicionálásában. Míg Kína és az EU rendkívül sérülékeny a nagymértékű energia import kitettség miatt, az USA az utóbbi tíz év alatt önellátóvá vált, sőt mára képes jelentős mennyiségű földgáz (LNG) és kőolaj exportjára.
A Trump adminisztráció elképzelései szerint a tovább növelt kőolajkitermeléssel lent tarthatják a tőzsdei olajárakat, ezzel ténylegesen csökkenthetik az oroszok bevételeit, az OPEC is kezesebb bárány lesz, hiszen onnantól futnia kell a pénze után, nem mellesleg újból beköszönthet egy globális gazdasági növekedési periódus, hiszen a GDP növekedés és az olajár között ma is erős az összefüggés – húzta alá a kutató.
Hozzátette: bárki igyekszik is a „drill-Baby-drill” stratégiát Trumpnak tulajdonítani, a gyakorlatban ennek végrehajtása valójában teljesen párt- és ideológiafüggetlen volt. Az USA kőolajkitermelése egyenletesen és folyamatosan két és félszeresére nőtt 2008 és 2025 között, pedig erre esett Obama két- Trump első elnöki ciklusa, és Biden elnöksége is. De kétszeresére nőtt a földgáz kitermelés is, sőt egyforma intenzitással nőtt a megújuló energia részesedése is a végső energiafogyasztásban, 10,5 százalékról 27,7 százalékra, és csökkent az üvegházgáz kibocsátás is 16 százalékkal 2007-óta, úgy, hogy nem volt mértékadó különbség az elnöki periódusok között.
Lejjebb tekert várakozások
Az amerikai kormányzat által kiszabott útra ráadásul mások is kénytelenek rálépni, amennyiben nem akarnak eladhatatlan portékát felhalmozni. A Brent mellett a másik fontos nyersolaj a piacon az Uráli. A legfrissebb előrejelzések előbbi kapcsán már jóval kedvezőbbnek tűnnek, hiszen a 2026-os és 2027-es átlagárakat is lefelé módosították az érintettek. Így tett nemrég az orosz gazdasági minisztérium is, amely az Interfax orosz hírügynökség cikke szerint épp húsvét idején tekerte lejjebb várakozásait és arra jutottak, hogy a Brent olaj hordónkénti átlagára idén a tavaly szeptember 82 dollár körüli értékről jócskán lefelé mozoghat, nagyságrendileg a 68 dolláros régióba.
Ennek megfelelően pedig az Uráli olaj árára vonatkozó várakozást is lefelé módosították, idén 56 dollár, jövőre 61 dollár, 2027-ben pedig 63 dollár körül alakulhat az átlagos hordónkénti ár. Ez pedig a magyar gazdaság szempontjából is kiemelten fontos.
Mint arra Toldi Ottó rámutatott: Magyarország kőolajfogyasztásának nagyjából a 90 százalékát importálja, 10 százalék a hazai kitermelés aránya. Az import 60 százaléka érkezik a Barátság kőolajvezetéken, Ukrajnán át Oroszországból, a 40 százaléka pedig az Adria kőolajvezetéken át elsősorban Észak-Afrikából tengeri szállítással.
Jövőre már leválhatnánk az orosz olajról, ha kellene
Régóta támadják amiatt Magyarországot, amiért orosz olajat vásárolt továbbra is a háború kitörése után. Már akkor is többször kellett a kormányzatnak elmagyaráznia, hogy az orosz olaj nélkül a magyar gazdaság gyakorlatilag tönkre menne, hiszen nem lehet csak úgy, egyik pillanatról a másikra átállni új nyersolajra. Ugyanakkor Toldi Ottó szerint a Mol hosszútávú stratégiája alapján Magyarország 2026-ban már képes lehet az orosz kőolaj teljes kiváltására is, ha valamiért ez elkerülhetetlen lenne.
Érkezett már hozzánk a Barátság vezetéken keresztül az orosz Uráli típusú kőolajhoz nagyon hasonló kazah kőolaj is tesztelési célból. Ez az út is járható lehet, hiszen a szintén Uráli-típusú olajra optimalizált három kelet-németországi kőolajfinomító is kazah olajat vásárol a Barátság kőolajvezeték északi ágán keresztül – magyarázta.
Az MCC kutatója emlékeztetett, hogy az orosz-ukrán háború kitöréséig az Uráli típusú és a Nyugat-Európában mérvadó Brent olajárak teljesen párhuzamosan mozogtak, nagyjából egyformán reagáltak a világpolitikai és gazdasági történésekre. Azzal együtt persze, hogy az Uráli olaj árai többnyire a Brent alatt maradtak átlagosan 10-15 százalékkal.
A háború kitörése óta érdekes módon az árak változásának tendenciái maradtak, de az árak közti különbségek nőttek, a Brenté akár 25-40 százalékkal is magasabb lehet manapság, mint az Urali típusúé. Ebben nyilvánvalóan a szankciók játsszák a főszerepet, hiszen
bár Kína, India és Törökország megsokszorozta az orosz olaj vásárlását, mégis sok új piacon kell azt bevezető áron kínálni, hogy kompenzálni lehessen a szankciók miatti kiesést.
„Ha ez a tendencia fennmarad és az USA kitermelése is növekedni fog, ha az OPEC is igazodni fog ehhez a kitermelési politikához, akkor hosszabb távon is tartósan csökkenni fognak a kőolaj- és az üzemanyagárak itthon és külföldön is. Stabilizálódhat egy 60 dollár/hordó körüli ár, ami jó alapot jelenthet egy tartósabb globális gazdasági fellendüléshez, hiszen ma is – a zöld átmenet korában is – igaz, hogyha a kőolajárak csökkennek az GDP nő” – fogalmazott Toldi Ottó.
Forrás: Mandiner