Luxusélet segélyből: 3,6 millió forint havonta egy szír családnak Bécsben
Migránssegélyek Ausztriában: havi 3,6 millió forintot kap kézhez egy szír család, miközben a helyiek dühöngenek
Újabb botrányos eset kavarta fel az osztrák közvéleményt: a Kronen Zeitung című osztrák napilap nemrég bemutatott egy Bécsben élő szír migránscsaládot, amely havonta nettó 9000 eurónyi – vagyis mintegy 3,6 millió forintnyi – támogatást kap az osztrák államtól. Ez ötszöröse a magyar nettó átlagfizetésnek, és még az osztrák középosztályt is mélyen sérti.
A család – egy házaspár és tizenegy gyermek – 6000 euró alapellátást és további 3000 euró családi pótlékot kap, sőt az állam lakhatási támogatást is biztosít számukra. Mindezt természetbeni juttatásokkal (pl. iskolai étkeztetés, egészségügy, utazási kedvezmények) együtt kapják.
A botrány nem véletlen: Bécs csak tavaly 1 milliárd eurót, vagyis 400 milliárd forintot költött az ún. „szociális minimumjövedelemre” (Mindestsicherung). Ez az összeg főként migráns hátterű családok között oszlik szét. Bár a városvezetés (élén a baloldali Peter Hackerrel) szerint az érintettek többsége „csak” egy- vagy kétgyermekes, a Kronen Zeitung szerint az ilyen nagycsaládos migránsokból is egyre több van: a 11 gyermekes családon kívül három hasonló él még a városban, és hat másik tízgyermekes is szerepel a rendszerben.
A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) szerint tarthatatlan, hogy olyan emberek kapjanak kiemelt szociális juttatásokat, akik soha nem dolgoztak, nem fizettek adót, és még csak munkát sem keresnek. Az ÖVP szerint a bécsi rendszer motiválatlan, munkakerülő migránsokat vonz, miközben az osztrák dolgozók egyre többet fizetnek be a közös kasszába – egyre kevesebb ellenszolgáltatásért cserébe.
A radikális jobboldali, de mára Ausztria legerősebb pártjává előlépett Szabadságpárt (FPÖ) egyenesen „pofonnak” nevezte az ügyet az osztrák társadalom számára. „Felháborító, hogy miközben egyes osztrák nyugdíjasoknak élelmiszerre sincs pénzük, addig egy szír migránscsalád munka nélkül kap 9000 eurót havonta” – fogalmaztak.
A kormány ugyan ígéretet tett a szabályozás felülvizsgálatára, de a helyzet bonyolult: ha a támogatásokat az országban eltöltött időhöz kötnék, az nemzetközi jogi akadályokba ütközhet. Emellett Ausztrián belül is tartományonként eltérnek a segélyezési szabályok, amit csak új, központi szabályozással lehetne egységesíteni – ám ezt jelenleg politikai konszenzus híján nem tudják keresztülvinni.
Mandiner nyomán