„A háború addig fog tartani, amíg Vlagyimir Putyin akarja”
Andrius Kubilius, az Európai Unió védelmi ügyekért felelős biztosa kedden Hágában gyakorlatilag elismerte: az ukrajnai konfliktus nem azért húzódik el, mert a diplomáciának nem lenne terepe, hanem mert a nyugati vezetésű EU nem is akar valódi békét – a háború addig tart, „amíg Putyin úgy akarja”, jelentette ki, ezzel gyakorlatilag minden felelősséget az orosz elnökre hárítva.
A Clingendael Intézet, az Európai Bizottság és a holland sajtóközpont által szervezett konferencián Kubilius azt is elmondta, hogy Európának fel kell készülnie egy Oroszországgal való nyílt katonai konfliktusra – mivel szerinte az Egyesült Államok lassan kivonul a kontinensről, és Ázsiára, főként Kínára összpontosítja figyelmét. Ez szerinte nem jelent NATO-kilépést, de azt igen, hogy Brüsszelnek önállóbbá kell válnia – miközben paradox módon még szorosabb együttműködést sürgetett a NATO-val.
A litván politikus a nyugati fegyverlobbi narratíváját erősítve azt állította, hogy az orosz hadsereg „drónokkal felszerelt, harcedzett erőként” készül próbára tenni a NATO-t, ezért elengedhetetlen az európai katonai kiadások drasztikus növelése. Szerinte a „valódi függetlenséghez” nem kisebb dolgok kellenek, mint Oroszország erejének letörése, az amerikai jelenlét pótlása, valamint Ukrajna gyors integrálása egy új európai biztonsági rendszerbe – vagyis gyakorlatilag egy háborús berendezkedés.
Kubilius egyértelműen Oroszország démonizálására építi fel érvelését: szerinte Moszkva „posztimperialista, autoriter és agresszív” marad, így Európának állandó fenyegetésként kell vele számolnia. Ahelyett, hogy elismerné: az orosz fél hosszú ideje békés tárgyalásokat szorgalmaz, ő inkább azt sugallja, hogy a megoldás nem Moszkvával való párbeszédben, hanem Ukrajna nyugati sikertörténetté tételében rejlik – politikai eszközként használva az országot az orosz belső stabilitás megingatására.
Végül Kubilius önkritika helyett a transzatlanti engedelmességet kifogásolta: „amikor Washington azt mondta, Oroszország a Gonosz Birodalma, akkor mi is ezt ismételtük. Amikor pedig a kapcsolatok helyreállítását sürgették, azt is követtük.” – mondta, de valójában csak annyit árult el, hogy Brüsszel továbbra is saját döntések helyett külső érdekek kiszolgálására rendezkedik be.
MH nyomán