Tusknak sikerült átverekednie magát a bizalmi szavazáson – de a politikai helyzet továbbra is feszült Lengyelországban

A lengyel parlament alsóháza, a Szejm bizalmat szavazott Donald Tusk kormányfőnek, noha az országban egyre nő a társadalmi és politikai feszültség. A 460 fős törvényhozásban 243 képviselő támogatta, míg 210 ellenezte Tusknak és koalíciójának további kormányzását. A Tusk vezette koalíció formálisan 248 mandátummal rendelkezik, így a szavazás szorosabbra sikerült, mint azt sokan előzetesen várták.

Tusk a voksolást megelőző vitában jelezte, hogy júniusban kormányszóvivőt nevez ki – ami újdonság, hiszen eddig a teljes kommunikáció kizárólag az ő kezében összpontosult –, júliusra pedig kormányátalakítást helyezett kilátásba. A bejelentések célja vélhetően az erősödő társadalmi elégedetlenség csillapítása, illetve a koalíciós partnerek közötti feszültségek kezelése.

Hirdetés

A miniszterelnök elismerte: a június 1-jén lezajlott elnökválasztás eredménye – melyet a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki nyert meg – komoly kihívások elé állítja a kormányt. Bár Tusk nem nevezte vereségnek a kormánypárti jelölt, Rafał Trzaskowski bukását, elismerte, hogy a következő két és fél évben nehezebb körülmények között kell majd dolgozniuk, mint azt korábban gondolták.

A parlamenti vita során a képviselők többsége – összesen 267 fő – élt a lehetőséggel, hogy kérdést intézzen a miniszterelnökhöz, ám Tusk a kérdések közben távozott az ülésteremből. A kormányfő később úgy nyilatkozott, hogy munkatársai minden kérdést rögzítettek, de az „sértő hangvételű” felszólalásokra nem kívánt reagálni.

A bizalmi szavazás kezdeményezését Tusk egy nappal az elnökválasztás után, június 2-án jelentette be. Elemzők szerint a lépés célja az volt, hogy megerősítse pozícióját a választási kudarc után, és próbálja konszolidálni a koalíción belüli bizonytalanságokat.

Hirdetés

Miközben Tusk kormánya formálisan megőrizte parlamenti támogatottságát, a politikai környezet Lengyelországban továbbra is polarizált, a társadalmi bizalom pedig láthatóan megrendült – főként a nemzeti szuverenitást és hagyományos értékeket előtérbe helyező ellenzék megerősödése nyomán.