Az Egyesült Államok már készen áll egy nukleáris csapásra
Donald Trump szerint az Egyesült Államok teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja Irán légterét, és az iszlám köztársaság vezetésétől „feltétel nélküli megadást” követel. A sajtóhírek szerint Trump még néhány napig kivár, mielőtt véglegesen döntene arról, hogy katonailag beavatkozik-e az egyre súlyosbodó iráni–izraeli konfliktusba.
Irán legfőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah erre úgy reagált: Teherán nem fenyegetőzni fog, hanem cselekedni, és arra figyelmeztette Trumpot, hogy „helyrehozhatatlan károkkal” kell számolnia, ha Izrael oldalán belép a háborúba – írja a Medúza.
Trump szuperfegyvere: a világ legerősebb bunkerrombolója
Katonai elemzők szerint jelenleg csak az Egyesült Államok rendelkezik olyan bombákkal, amelyek képesek lennének megsemmisíteni az iráni atomprogram legvédettebb, föld alatti létesítményeit. A The Washington Post és a Bloomberg szerint ezek a fegyverek már régóta ismertek a haditechnikai körökben.
Az Egyesült Államok legerősebb nem nukleáris bombája, a GBU-57A/B Massive Ordnance Penetrator (MOP) kifejezetten mélyen fekvő, megerősített célpontok megsemmisítésére készült.
A több mint 13 tonnás, hat méternél is hosszabb fegyver képes áthatolni betontömbökön, sziklán és földrétegen keresztül is akár 60–90 méter mélységig, ahol robbanófeje pusztító erővel lép működésbe.
A bomba különlegessége, hogy GPS-alapú irányítórendszerrel és egy speciális gyújtószerkezettel van felszerelve, amely „érzékeli” a föld alatti üregeket – például alagutakat vagy bunkereket –, és ott robban, ahol a legnagyobb kárt okozhatja.
Az amerikai hadsereg készen áll
A MOP-ot 2007-ben tesztelték, és 2011 óta áll az amerikai hadsereg rendelkezésére, bár éles bevetésen még nem használták. A fegyvert a B–2 Spirit lopakodó bombázók képesek hordozni – egy gép akár két MOP-ot is magával vihet. Az USA már tavasszal előreküldött több B–2-est az Indiai-óceánon található Diego Garcia katonai bázisra, és legalább húsz légi utántöltő repülőgépet is a térségbe vezényeltek. Emellett B–52-es bombázók is megérkeztek, amelyek szintén alkalmasak a MOP hordozására, noha a B–2 továbbra is az elsődleges eszköz a bevetéshez.
A célpont: a fordói urándúsító, amelyet vastag hegyi kőzet és komplex föld alatti infrastruktúra véd.
Az IAEA ellenőrei korábban megerősítették, hogy a létesítményt masszív betonfalak, robbanásbiztos ajtók és kiterjedt alagúthálózat védi. Itt zajlik az iráni urán hatvanszázalékos dúsítása, ami már veszélyesen közel van a fegyvergyártáshoz szükséges, kilencvenszázalékos szinthez. Ráadásul már 2019-ben is találtak a helyszínen olyan mintákat, amelyek 89 százalékos dúsítottságúak voltak.
Bár Izrael az elmúlt években több iráni nukleáris létesítményt támadott meg – köztük Natanzot, Iszfahánt és Arakot –, Fordo ellen eddig nem indított közvetlen légicsapást. A létesítményt erős légvédelemmel vették körül, és csak a felszíni infrastruktúra ellen hajtottak végre támadásokat.
Most azonban úgy tűnik, minden készen áll egy esetleges amerikai csapásra: a bombázók és az utántöltő gépek a térségben vannak, valószínűleg a MOP-bombák is megérkeztek – már csak az elnöki parancs hiányzik.
Súlyos következményekkel járhat a beavatkozás
Irán eddig abból indult ki, hogy mélyen rejtett nukleáris létesítményei gyakorlatilag sebezhetetlenek. Elképzelhető, hogy pusztán a MOP bevetésének fenyegetése is elegendő lesz ahhoz, hogy Teherán engedjen. Ha azonban Washington a katonai megoldás mellett dönt, az egy újabb, kiszámíthatatlan és akár katasztrofális következményekkel járó háborúba sodorhatja a régiót – különösen, hogy Irán két olyan ország között fekszik, ahol az amerikai beavatkozások már okoztak súlyos válságokat: Irak és Afganisztán között.
Forrás: Magyar Nemzet
Follow @jobboldalihirek