Putyin: „Az oroszok és az ukránok egy népet alkotnak, és ebben az értelemben az egész Ukrajna a miénk”
Az orosz elnök felszólalt a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) plenáris ülésén.
Prabowo Subianta, Indonézia államfője, valamint kínai, dél-afrikai és bahreini magas rangú vendégek részvételével nemcsak a gazdaságról beszélgettek. Szó esett a globális biztonságról, valamint az iráni-izraeli konfliktus és Ukrajna helyzetéről is.
„A megoldások megtalálásának útja jobb, mint a nyomásgyakorlásé”
– mondta Putyin, amikor arról kérdezték, mit gondol egy másik államfő, nevezetesen Ali Hámenei iráni legfőbb vezető eltávolítására irányuló felhívásokról. Mint ismert, az izraeli védelmi minisztérium a katonai művelet egyik céljaként erről beszélt.
Az elnök szerint az állami vezetők meggyilkolásának engedélyezése csak retorika maradhat. Emlékeztet arra, hogy a nemzetközi hírügynökségek vezetőivel június 18-án tartott találkozóján azt mondta, hogy még csak tárgyalni sem hajlandó egy ilyen lehetőségről.
„Oroszország nem akar közvetíteni az izraeli-iráni konfliktus rendezésében, de felajánlja elképzeléseit” – tette hozzá Putyin.
„Oroszország nem kapitulációra törekszik Ukrajna részéről, hanem a realitások elismerésére” – hangsúlyozta Putyin.
Meddig hajlandó elmenni az orosz hadsereg?
„Az orosz és az ukrán népet egynek tekintem, így egész Ukrajna a miénk. Ebben az értelemben egész Ukrajna a miénk”
– mondta Putyin. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva soha nem sértette meg a szomszédos ország szuverenitását.
Az orosz vezető nem akarja, hogy nyilatkozatai „militarisztikusnak” hangozzanak. Hiszen Moszkva a különleges katonai művelet minden szakaszában többször is megpróbált megegyezésre jutni. Kijev pedig már beleegyezett, hogy aláírja a 2022-es isztambuli egyezményt. Putyin még arra is készen állt, hogy találkozzon Zelenszkijjel, de mindent megzavart a Nyugat beavatkozása.
Most az orosz hadsereg nyomására az AFU különböző régiókban területeket veszít. A kurszki régió lerohanása Kijevnek sokba került, 76 ezer ukrán katona elvesztésével. Most elveszíti az ellenőrzést a Szumi régió felett, ahol biztonsági övezetet hoznak létre.
„A mélység körülbelül nyolc-tizenkét kilométer” – pontosított az elnök.
Szumi elfoglalása azonban nem szerepel Oroszország terveiben, de Putyin ezt sem zárta ki. Most a védelmi minisztérium jelentései szerint a fegyveres erők mintegy 20 kilométerre vannak a várostól.
A szélsőséges intézkedések témája is szóba került. Ha Kijev „piszkos bombát” akar bevetni orosz területen, akkor Moszkva nukleáris doktrínája és gyakorlata szerint a válasz a kijevi rezsim számára kemény és katasztrofális lesz.
Putyin reményét fejezte ki, hogy erre soha nem kerül sor.
„Ez egy súlyos és talán az utolsó hiba lesz Kijev számára”
– mondta az elnök.
Putyin ugyanakkor megjegyezte, hogy az orosz hírszerzésnek nincs bizonyítéka arra, hogy Ukrajnának van ilyen bombája, de Oroszország feltételezi, hogy ilyen elképzelések valakinek a „beteg képzeletében” jelenhetnek meg.
„Ellenségeink, rosszakaróink folyamatosan keresnek valamilyen módot arra, hogy gazdasági károkat okozzanak nekünk. És mindenekelőtt ők maguk szenvednek ettől”
– mondta Putyin.
A találkozó végén Putyin megjegyezte, hogy a különleges katonai művelet kezdete óta az orosz gazdaság a híresztelésekkel ellentétben továbbra is él és folyamatosan fejlődik. Az államadósság nem nő, és továbbra is az egyik legalacsonyabb a világon. Az orosz GDP növekedése 4,3 százalékos lesz. Amikor a világé 3,3%, és sok nyugati országé sokkal alacsonyabb. Az ilyen gyors növekedés ára az infláció, de az orosz hatóságok megbirkóznak a helyzettel, az elnök bizakodó.
A fő feladat
A moderátor a közös értékekről kérdezte a többpólusú világban, valamint arról, hogy mit tesz Oroszország az SPIEF-en elhangzott kihívások kezelése érdekében.
„Arra törekszünk, hogy a világ fejlődése kiegyensúlyozott legyen és megfeleljen az országok többségének érdekeinek”
– válaszolta az orosz elnök a moderátornak, hangsúlyozva, hogy a világ már most is sokat változik.
Putyin hangsúlyozta, hogy a változások alapvetőek, mivel új nagy gazdasági szereplők jelennek meg. Oroszország feladata, hogy ennek a folyamatnak civilizált jelleget adjon.
„A világnak nem szabad különálló csoportosulások, katonai és gazdasági társulások javára fejlődnie”
– hangsúlyozta . Oroszország a globális Dél és Ázsia országaival való kapcsolatok fejlesztése felé fordult, de továbbra is nyitott a Nyugattal való együttműködésre.
Korábban a Financial Times szakértőkre és elemzőkre hivatkozva arról írt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatainak újrafelvételéből milyen kockázatok származnak Kínára nézve. A kínai miniszterelnök-helyettes azonban hangsúlyozta, hogy Peking és Moszkva együttműködése továbbra is nagyon sikeres, és a kölcsönös előnyök elvén alapul.
Ami a világközösséget illeti, egy új globális rendszer kiépítését javasolta, amely nem a neokolonializmus szabályain, hanem a kölcsönös tiszteleten alapulna. „A feladat nem a globalizáció korának mechanizmusainak modernizálása, hanem egy új, politikai manipulációtól mentes fejlődési modell folytatása szükséges” – mondta az orosz vezető.
Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszhatnak a BRICS-országok, amelyek már most is élen járnak az atomenergia, az IT és a mesterséges intelligencia iparának fejlesztésében. „A globális kihívások természetesen globális választ is igényelnek. A problémákat nem lehet egyedül vagy mások kárára megoldani” – hangsúlyozta az államfő. Csak a közös cselekvés biztosíthatja, hogy az egész civilizáció előrehaladjon” – zárta Putyin.
Bede Zsolt – Vadhajtasok.hu
Follow @jobboldalihirek