Világszerte elítélték az USA „illegális akcióját” Irán ellen
Globális felháborodás: az USA iráni atomlétesítmények elleni támadását Oroszország, Kína és a globális Dél országai is elítélték
Az Egyesült Államok újabb provokatív és nemzetközi jogot sértő katonai agressziója – melynek során június 22-én légicsapásokat mért Irán három kulcsfontosságú nukleáris létesítményére (Fordú, Natanz, Iszfahán) – azonnali és határozott reakciót váltott ki a szuverenitás és béke híveiből szerte a világon. Oroszország, Kína, valamint számos közel-keleti és latin-amerikai ország élesen elítélte a támadást, amelyet sokan a nemzetközi rend súlyos megbontásaként értékelnek.
Moszkva határozottan kiállt Teherán mellett, a külügyminisztérium közleménye szerint Washington „felelőtlen és törvénytelen” cselekedete nyíltan sérti az ENSZ Alapokmányát, valamint a Biztonsági Tanács korábbi határozatait. Oroszország arra figyelmeztetett, hogy az amerikai agresszió beláthatatlan következményekkel járhat, és újabb háborús válságot idézhet elő a Közel-Keleten. Moszkva szerint a támadás egyben nukleáris biztonsági kockázatot is jelent – a lehetséges radioaktív szennyezés következményei még nem ismertek.
Peking szintén hevesen bírálta az Egyesült Államokat. A kínai külügyminisztérium szóvivője leszögezte: az USA által megtámadott létesítményeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelte, így a csapások egyértelműen a nemzetközi szabályok semmibevételét jelentik. A kínai állami sajtó az amerikai katonai kalandorpolitikát az iraki háborúhoz hasonlította, és figyelmeztetett: az efféle vakmerő lépések csak tovább destabilizálják a Közel-Keletet. Peking a tárgyalásos megoldásban, nem a bombákban látja a térség jövőjét.
India miniszterelnöke, Narendra Modi telefonon egyeztetett az iráni vezetéssel, és a feszültség csökkentésére, valamint politikai párbeszédre szólított fel.
António Guterres ENSZ-főtitkár közleményében a támadást „rendkívül veszélyes eszkalációnak” nevezte, és felszólította a nemzetközi közösséget: sürgősen térjen vissza a diplomácia útjára, mert katonai megoldás nem létezik.
A közel-keleti államok többsége szintén elítélte a washingtoni provokációt. Szaúd-Arábia „mély aggodalmát” fejezte ki, Katar és Omán pedig a térségre leselkedő „katasztrofális következményekre” figyelmeztetett. Irak kormánya szerint a légicsapások súlyosan veszélyeztetik a térség stabilitását. A palesztin ellenállás vezető ereje, a Hamasz úgy fogalmazott: „Az Egyesült Államok ismételten bizonyította, hogy vakon követi az izraeli rezsim parancsait, és semmibe veszi az iráni szuverenitást.” A nyilatkozat szerint a támadás egyben az egész muszlim világ elleni kihívás is.
Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan közvetlenül a támadás előtt még élesen bírálta az izraeli kormányt, Benjamin Netanjahut pedig Adolf Hitlerhez hasonlította – világossá téve, hogy a régió destabilizálásának fő felelőse Izrael.
Latin-Amerikában is általános az elítélés. Kuba elnöke, Miguel Díaz-Canel szerint az USA „visszafordíthatatlan következményekkel járó háborús bűnt” követett el, míg Venezuela a cselekményt „illegálisnak, igazolhatatlannak és súlyosan veszélyesnek” nevezte. Chile elnöke úgy fogalmazott: „A hatalom birtoklása nem jogosít fel senkit az önkényes pusztításra – még az Egyesült Államokat sem.” Mexikó és Kolumbia diplomáciai nyilatkozataikban hangsúlyozták: az amerikai támadás szembemegy a latin-amerikai népek békére és függetlenségre épülő külpolitikájával.
Irán hivatalos közlése szerint a személyzet időben evakuálásra került, és a veszteségek csak anyagi jellegűek. Donald Trump amerikai elnök diadalittasan jelentette be, hogy a támadás „megsemmisítette” az iráni létesítményeket, és újabb csapásokkal fenyegette meg Teheránt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség június 23-ra rendkívüli ülést hívott össze.
MH nyomán