HírekItthon

Energiafüggetlenség helyett dupla rezsiszámlát hozhat Orbán Anita terve

Hirdetés

Az orosz energiaszállítások idő előtti leállítása súlyos kötbéreket és jelentős rezsiemelkedést hozhat.

Komoly pénzügyi veszteséget okozhat Magyarországnak, ha az új külügyi vezetés az európai uniós előírásoknál hamarabb számolja fel az orosz kőolaj- és földgázimportot. Orbán Anita külgazdasági és külügyminiszter már jelezte az irányváltást: a Mol vizsgálja a nem orosz eredetű kőolaj beszerzését, amely a horvátországi Janaf vezetékrendszerén keresztül érkezne a hazai finomítókba. A logisztika megoldásán túl viszont van itt egy másik szempont:

a meglévő szerződések egyoldalú felrúgása azonnali jogi és gazdasági ellencsapást válthat ki. – számolt be a Magyar Nemzet.

Hirdetés

A mozgásteret a hatályos nemzetközi szabályok pontosan kijelölik. Az európai szankciók jelenleg kizárólag a tengeri úton szállított orosz kőolajat sújtják, a vezetékes behozatalt nem tiltják, a földgázimport uniós tilalma pedig csak 2027 őszén lép életbe. Igor Juskov, az orosz kormány mellett működő Pénzügyi Egyetem és a Nemzetbiztonsági Energetikai Alapítvány szakértőjének elemzését idézte a Világgazdaság, amely arról írt, hogy ha egy ország a kötelező határidők előtt, önként mond le a szállításokról, azzal elveszíti a jogi védettségét. Szankciós kényszer esetén a magyar vállalatok hivatkozhatnának vis maiorra, saját elhatározásból történő szerződésbontáskor viszont a Gazprom jogosulttá válik a rögzített kártérítés és a kötbérek behajtására. Magyarország így egyszerre fizetné meg a felmondott orosz gáz árát és a drágább alternatív beszerzés felárát.

Márpedig a Tisza–kormány színrelépésével felmerült, hogy Magyarország nem is húzná ki az uniós tilalom határidejéig az orosz energiahordozókról való leválást. Az olajpiacon ugyanis a közelgő amerikai szankciós határidő sürgeti a döntéshozókat: az orosz Lukoil és a Rosznyefty nyersanyagának vásárlását lehetővé tevő ideiglenes mentesség november 21-én lejár, ezzel párhuzamosan pedig zajlanak a tárgyalások a szerb NIS orosz tulajdonrészének kivásárlásáról is.

Orbán Anita szerint a Mol, valamint a szerb és az orosz fél egyaránt érdekelt az üzlet határidőre történő lezárásában.

Bár az orosz kőolaj kiváltása különböző minőségű tengeri szállítmányok keverésével és a horvát vezetéken történő felhozatallal műszakilag megoldható, a drágább alapanyag és a magasabb tranzitdíjak elkerülhetetlenül beépülnének a hazai üzemanyagárakba. Hasonló láncreakció várható a gázpiacon is: a drágább import a villamos energia, a távfűtés és a meleg víz előállítási költségeit is felhajtaná.

Az energetikai hátraarc a közép-európai szövetségi rendszert is megbonthatja. Magyarország és Szlovákia korábban közösen támadta meg az Európai Unió Bíróságán az orosz gázimport tilalmát, arra hivatkozva, hogy a szankciós jellegű korlátozáshoz egyhangú szavazásra lett volna szükség a Brüsszel által alkalmazott minősített többség helyett. Noha a keresetet hivatalosan még nem vonták vissza, az orosz elemző szerint a Brüsszelhez közeledő új magyar vezetés elállhat a pertől, ami Pozsonyt is kiszolgáltatott helyzetbe hozná, és a jogi küzdelem feladására kényszeríthetné. Az önkéntes leválás tehát amellett, hogy elkerülhető többletterhet róna a magyar fogyasztókra és vállalatokra, az ország érdekérvényesítő képességét is gyengítené az európai energiapolitikai vitákban.

Forrás: Magyar Nemzet – Demokrata

Hirdetés
Hirdetés