Lesz itt olyan jogállam, hogy tamburázni lehet a különbséget: passzív választójog korlátozása, elnökmenesztés stb.
Magyar Péter miniszterelnök szombaton a kormány nevében benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását az Országgyűlésnek. A kormányfő délután az alkotmánymódosítás részleteit is ismertette.
„A kormány nevében benyújtottam az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot” – jelentette be szombaton Magyar Péter.
A módosítások főbb pontjai:
1. 12 éves (vagy három ciklusos) Időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
2. A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.
3. Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése.
4. Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
5. Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.
6. Kevesebb sarkalatos törvény.
7. Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
8. A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
9. A közpénz védelmének erősítése.
10. A vármegyék visszanevezése megyékre.
11. Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
12. Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatásHirdetés
– foglalta össze a miniszterelnök. Alacsony vérnyomással küzdők ide kattintva tekinthetik meg.
Jön az Alaptörvény 17. módosítása
A Tisza-kormány „társadalmi egyeztetésre” bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét, ami annyit jelentett, hogy 5 napon keresztül bárki írhatott kedvére valamit egy megadott e-mail-címre. A csomag a képviselők megbízatásának időkorlátjától a köztársasági elnök azonnali leváltásáig számos érzékeny területet érint. A tervezet indoklása szokatlanul élesen fogalmaz a 2011-ben elfogadott Alaptörvénnyel szemben.
Az előterjesztők szerint a több mint tizennégy éve hatályos dokumentum nem töltötte be az alkotmány feladatát: nem a közhatalom korlátja, hanem az aktuális pártpolitikai célok eszköze, nem közös értékek kifejezője, hanem a politikai harc fegyvere volt.
Az indoklás szerint: az Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”. A csomag legszemélyesebb következményekkel járó pontja a köztársasági elnököt érinti, és kilenc pontba rendezték a tervezet legfontosabb intézkedéseit:
- Időkorlát az országgyűlési képviselőknek: egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be ezt a tisztséget. Ez erősíti a demokratikus megújulást, és korlátozza a hatalom bebetonozódását.
- A köztársasági elnök megbízatásának rendezése: a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana. A cél az államfői intézménybe vetett bizalom és az alkotmányos működés helyreállítása.
- Függetlenebb Alkotmánybíróság: a módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Az Alkotmánybíróság tagjai ezentúl saját tagjaik közül választhatnának elnököt. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 év helyett 9 év lesz, újraválasztási lehetőség nélkül.
- Erősebb bírói önigazgatás: a bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Az Országos Bírói Hivatal és a Kúria elnöke 9 év helyett 6 évre kap megbízatást, szintén újraválasztási lehetőség nélkül.
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozása: egy új intézmény segítené a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését.
- Kevesebb sarkalatos törvény: csökkenne azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell. Így a mindenkori demokratikus többség valóban kormányozni tudna, miközben az alapvető alkotmányos garanciák megmaradnak.
- Az Alkotmánybíróság teljesebb hatásköre: megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét. Ez erősíti az alkotmányos kontrollt.
- A közpénz védelmének erősítése: a módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető.
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata: a cél, hogy ezek a szervek ne kerülhessenek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől.
A módosítás célja, hogy Magyarországon újra működjenek a „jogállami garanciák”: legyen valódi alkotmányos kontroll, független igazságszolgáltatás, átlátható közpénzkezelés és olyan demokratikus rendszer, amelyben a választói felhatalmazás valódi kormányzati cselekvést tesz lehetővé. Az alaptörvényi korrekciók egy része azonban szembemegy az uniós joggal, illetve a nemzetközi tendenciákkal is.
(Index nyomán)
Frissítés: Az MTI feliratozta a mai miniszterelnöki filmszínházat
Alább olvasható.
Magyar Péter a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot. Ezt a miniszterelnök Facebook-oldalán közölte szombaton, hozzátéve, hogy a módosítással megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása.
Magyar Péter videós bejegyzésében elmondta: a 12 pontból álló javaslat főbb pontjai között az országgyűlési képviselők 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátja, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése, a függetlenebb Alkotmánybíróság és 70 éves életkori határ bevezetése szerepel.
A javaslat erősebb bírói önigazgatást, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását is tartalmazza, de szerepel benne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása, az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása és a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése is.
Az alkotmánymódosítás javaslatában kevesebb sarkalatos törvény, a közpénz védelmének erősítése, a vármegyék visszanevezése megyékre, az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata, az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése, illetve egységes rendészeti igazgatás egyaránt szerepel.
A miniszterelnök a széles körű társadalmi véleményezés segítségével megalkotott alkotmánymódosítás jelentőségét hangsúlyozva azt mondta: harminchat évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon.
Az Országgyűlésnek szombaton benyújtott minden egyes rendelkezés ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé ne ejthesse senki foglyul – hangoztatta Magyar Péter.
A részletekről szólva elmondta, hogy a törvénymódosítással megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása, szavai szerint ugyanis Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában, „sőt, éltette a jogállamot lebontó kormányt”.
Bejelentette azt is, hogy az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés választja meg várhatóan még idén nyáron.
A miniszterelnök kifejtette: az alkotmánymódosítás helyreállítja az Alkotmánybíróság függetlenségét és visszaadja azokat a jogköreit, amelyeket az Orbán-rendszer elvett tőle, illetve megadja az alkotmánybíráknak a jogot, hogy saját vezetőik kiválasztásában meghatározó szerepet töltsenek be.
A módosítás emellett szűkíti a sarkalatos törvények körét és létrehozza a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Magyar Péter utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: az „Orbán-rendszer janicsárjai” számára Magyarország közös vagyona egy hadizsákmány volt. „Akik közülük ma még mindig azt hiszik, hogy elég gyorsan el tudják rejteni, ki tudják menekíteni, vagy strómanok és céghálók mögé tudják bújtatni mindazt, amit a magyar emberektől elvettek, azoknak innen is üzenem, tévednek. Amit a nemzettől elloptak, azt a magyar állam vissza fogja venni” – jelentette ki.
Videójában Magyar Péter arról is beszélt: a társadalmi egyeztetés során kapott több tízezer véleményt megköszönve és meghallgatva bevezetik, hogy egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül maradhat mandátumában.
A pontosított képviselői mandátumkorlát új szabálya a mostani országgyűlést még nem érinti, de a jövőbeni országgyűlési választásokon már alkalmazandó lesz – jegyezte meg.
Az alkotmánymódosítás véleményezésének javaslatait figyelembe véve a kormány szigorúbb szabályokat alkotott az alkotmányos intézmények vezetői esetében is – mondta a miniszterelnök.
Hozzátette: az emberek javaslatai alapján a tervezeten több ponton változtattak, az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 év helyett 9 év lesz, újraválasztási lehetőség nélkül.
Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke 9 év helyett 6 évre kap megbízatást szintén újraválasztás nélkül, ezen felül a bírák jogot kapnak a vezetőik visszahívásának kezdeményezésére és fontos szerepük lesz az új bírósági vezetők kinevezésében – hangoztatta a kormányfő.
„Ez világos üzenet” – fogalmazott Magyar Péter, majd hozzátette: nem egy másik hatalmi ág fog dönteni a bírói csúcsvezetők jelöléséről, és fontos az is, hogy többé senki nem állíthat magának évtizedekre „közjogi őrhelyeket” a magyar államban, ahogy azt Orbán Viktor tette. (Pedig a választások után milyen sokáig kitartottak ezek az őrhelyek – a szerk.)
Az alkotmánymódosítási javaslat megszünteti továbbá a Költségvetési Tanács költségvetési vétójogát és kivezeti az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait, a magyarok többségének kérésére pedig megszüntetik a vármegye elnevezést – sorolta a kormányfő. Hozzátette, a modern közigazgatás feladata tisztességesen, magas színvonalon és minden magyar embert egyformán szolgálni, mivel ez fog tekintélyt adni, nem a „történelmi díszlet”.
Ősztől az „új magyar alkotmány” kidolgozása kezdődik
Magyar Péter hangsúlyozta: ez az alaptörvény-módosítás lezárja a rombolás korszakát, ősztől pedig egy hatalmas, közös munka, az új magyar alkotmány közös kidolgozása kezdődik el, amelynek megírásában minden magyar részt vehet és a sajátjának érezhet. (Lehet majd e-maileket küldeni vagy öt napig az ujalkotmany@citromail.hu-ra?… – a szerk.)
„Alkotmányt, nem alaptörvényt alkotunk, olyan alkotmányt, amely közös szabálya lesz mindannyiunk életének. Olyan alkotmányt, amelyet tisztelet övez, mert a magyar emberek közös akaratából születik meg” – fogalmazott, megjegyezve, hogy ezzel a rendszerváltás egyik legfontosabb, máig beteljesületlen ígérete valósulhat meg. (Köszönjük, de történeti alkotmányunk már van – a szerk.)
Egy nemzet tanulja újra, mit jelent saját kezébe venni a sorsát – mondta Magyar Péter, majd arra kérte a magyarokat, hogy ezt a lehetőséget soha többé ne engedjék ki a kezükből.
„Ez az ország az önöké, a hatalom is az önöké és ez az alkotmány is az önöké lesz, amelyet a következő hónapokban együtt kezdünk el megalkotni” – jelentette ki a kormányfő.
A törvényjavaslat a https://www.parlament.hu//irom43/00324/00324.pdf linken keresztül érhető el.