Repedezik Magyar Péter imázsa
Látja a nyugati sajtó is, hogy valami félrecsúszott, de csak óvatosan bírál.
Az Orbán-kormányt az előző tizenhat évben szakmányban támadó nyugati mainstream média jóval elnézőbbnek mutatkozik Magyar Péterrel szemben, ha a jogállamiság állapotáról van szó. Finomabb vagy egyértelműbb kritikák azért már most is megjelentek, az előző kormánnyal szimpatizáló jobboldali média és politikusok pedig már példátlan jogtiprásról beszélnek.
A nyugati mainstream sajtóra leginkább az a jellemző az utóbbi hónapokban, hogy semleges tudósításokban számolnak be a Tisza-kormány nagy port felverő intézkedéseiről, így a cikluskorlátozásról, a köztársasági elnök egymondatos, indoklás nélküli eltávolításáról és az alkotmánybírák korhatárának megszabásáról is. Idézik a kormány indoklásait, miszerint helyre kell állítani a demokráciát és eltávolítani a Fidesz „bábjait”, és valamennyire az ellenzéki reakciókat is, de nem jellemző, hogy reagálnának ezeknek az intézkedéseknek a súlyosságára, mértékére.
Miután Sulyok Tamás aláírta 17. alkotmánymódosítást, a brüsszeli Politico azt találta írni, hogy a köztársasági elnök „kirúgta magát”, a cikkben pedig a Helsinki Bizottság vezetőjét, Pardavi Mártát idézték, aki szintén nem minősítette az alkotmánymódosítást, hanem arról beszélt, hogy erős integritással és demokratikus elkötelezettséggel bíró emberekre van szüksége az országnak ahhoz, hogy visszatérjen a jogállamiság útjára, Sulyok Tamás pedig szerinte nem ilyen ember.
Ha már jogvédők, az Amnesty Internationalt már nem idézte a Politico, amikor a jogvédő szervezet bírálta Magyar Pétert, amiért a megígért konzultáció nélkül akarta lezavarni a következő államfő jelölését, és azért is, hogy miért siettetik az új alkotmánybíró megválasztását az új szabályokkal kigolyózott Hende Csaba helyére. A francia Le Monde mindenesetre kitért arra, hogy az államfő eltávolítására irányuló eljárás miatt több jogvédő szervezet is aggodalmát fejezte ki.
A svájci Neue Zürcher Zeitung látványos kudarcnak nevezte a Polgár Judit államfőnek való jelölése körüli hercehurcát, és a Süddeutsche Zeitung is megjegyezte, hogy nem megy túl simán az úgynevezett demokratikus fordulat. A Visegrad Insight felvetette, hogy Magyar Péter nem szegi meg a jogállamiság elvét, miközben „a demokrácia helyreállításán” dolgozik.
A német Welt am Sonntag főszerkesztője, Jacques Schuster szerint bár Magyar Péter azt ígérte, hogy visszaállítja a liberális demokráciát Magyarországon, ezt olyan kemény eszközökkel teszi, amelyeket korábban inkább Orbán Viktortól „vártak” volna. Bírálja a köztársasági elnök eltávolítását és az Alkotmánybíróság elleni fellépést, valamint kifogásolja, hogy az EU és a német politika mindezt nagyrészt szó nélkül hagyja. A szerző Karl Popperre hivatkozva azt hangsúlyozza, hogy a demokrácia nem pusztán többségi uralmat jelent: a kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk a kisebbséget és az alkotmányos szabályokat, még kétharmados többség birtokában is.
Nem csak a jogállamiságot érintően vannak árulkodó észrevételek. Amikor például Magyar Péter azt állította, az előző kormány eltitkolta a költségvetési hiány valós mértékét, a Financial Times egyik tudósításában megjegyezte, ez politikai mozgásteret is biztosíthat számára ahhoz, hogy visszafogja vagy elhalassza az egészségügyi és az oktatási kiadásokra vonatkozó ígéreteit.
Nem feltétlenül szolgálja Magyar Péter kommunikációs céljait az sem, ahogyan kormányáról írnak a brüsszeli lapok az uniós politikát illetően. A Politico például az Oroszország elleni szankciók és az EU Ukrajna-politikája kapcsán alaptételként kezeli, hogy Orbán Viktor leváltása elhárította az akadályokat Brüsszel tervei elől, Magyar Péter kormánya már nem akasztja meg a folyamatokat.
A konzervatív, jobboldali sajtóban már komoly kritikák érték az új magyar vezetést. Thomas Fazi olasz publicista például az UnHerd oldalán hangsúlyozta, Magyar Péter kormánya nem liberális, de nem is orbánizmus új arccal.
„Olyan kormány alakult, amelyben a nyugati vállalati és pénzügyi érdekek – elsősorban az amerikai energetikai szereplők –, valamint az Egyesült Államok háborúpárti lobbija Orbán populista narratívájának egyes elemeit felhasználva igyekszik felszámolni szuverenista projektjét” – írja. Roland Tichy, a befolyásos német konzervatív Tichys Einblick főszerkesztője szerint Magyarország demokráciából diktatúrába süllyed, puccs zajlik az Európai Unió áldásával. Christopher Rufo amerikai jobboldali publicista így fogalmazott: „A »demokrácia helyreállítása« Magyarországon a hivatalban lévő köztársasági elnök eltávolítását, ellenzéki országgyűlési képviselők újraválasztásának megakadályozását, valamint a korábbi miniszterelnök végleges eltiltását jelenti a közhivatal viselésétől. Amikor a liberálisok »a mi demokráciánkról« beszélnek, valójában úgy értik: neked nincs jogod részt venni benne.”
„A magukat a liberális demokrácia őrzőinek valló magyarországi politikai szereplők arra készülnek, hogy kiszorítsák politikai ellenfeleiket, és megakadályozzák, hogy azok egyáltalán újraindulhassanak a választásokon. Mindezt Brüsszel – amelynek a jelenlegi kormány a hatalomra kerülését köszönheti – hallgatólagos jóváhagyása kíséri”, írta a Bruges Group brit konzervatív agytröszt.
Az Ordo Iuris lengyel konzervatív agytröszt szerint a lengyeleknek déja vu érzése van, ha Magyarországra néznek, Donald Tusk kormánya ugyanis hasonló antidemokratikus intézkedésekkel támadt az ellenzékre. Yoram Hazony konzervatív izraeli–amerikai gondolkodó szerint a demokrácia csak erős nemzeti hagyományokra épülve működhet, amelyek a választási vereséget szenvedő oldalnak is méltó helyet biztosítanak. Ha ezek a hagyományok hiányoznak, minden választási vereség létében fenyegeti a vesztest, és egyre többen fordulnak el magától a demokráciától.
Megszólaltak a Fidesz európai szövetségesei, valamint a Patrióták pártcsaládján túli konzervatív erők is, különösen élesen bírálták a Fidesz szervereinek lefoglalását. Tom Van Grieken, a Flamand Érdek elnöke szerint a Magyar-kormány gátlástalanul felhasznál minden eszközt az ellenzék eltiprására, nem helyreállítja, hanem lerombolja a jogállamiságot.
Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes döbbenetesnek nevezte, hogy az éveken át a magyar jogállamiság miatt aggodalmaskodó Brüsszel egy szót sem szól. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje szerint a magyar kormány szisztematikusan megsérti a jogállamiság elvét. Hasonlóan fogalmazott Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt vezető politikusa is, aki szerint mindehhez EU még tapsol is.
Forrás: Demokrata