Magyar Péter felszólította Mészáros Lőrincet, azonnal fogja vissza a gyárának energiafelhasználását
A miniszterelnök szerint most kezdődik a legkritikusabb időszak, miközben Pakson már csak az utolsó turbina működik.
Újabb videóüzenetben jelentkezett a MAVIR vezénylőközpontjából Magyar Péter, aki arról számolt be, hogy jelenleg stabil a magyar villamosenergia-rendszer, és továbbra is működik a paksi atomerőmű utolsó üzemelő turbinája.
A miniszterelnök szerint a fogyasztás a magyar vállalatok és a lakosság együttműködésének köszönhetően jelentősen alacsonyabb a korábban vártnál.
Az áramhálózat stabil. Az utolsó paksi turbina működik. A fogyasztás a magyar vállalatoknak és embereknek köszönhetően jelentősen alacsonyabb a vártnál – fogalmazott.
Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legnehezebb időszak még nem ért véget. Figyelmeztetése szerint a következő napok lesznek a legkritikusabbak, ezért továbbra is fegyelmezett energiafelhasználásra és önkéntes fogyasztáscsökkentésre van szükség.
Külön kitért ugyanakkor a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő magyarországi izocukorgyárra, amely állítása szerint egyelőre nem reagált a kormány önkéntes energiatakarékossági felhívására.
A gyár tulajdonosának azt üzente, hogy „még nem késő” csatlakozni a fogyasztáscsökkentési programhoz, és kifogásolta, hogy az üzem eddig nem tett felajánlást az energiafelhasználás mérséklésére.
Élőben követhető az OAH honlapján, hogy éppen mekkora elektromos teljesítménnyel működnek az atomerőmű blokkjai.
Deák Dániel reakciója és elemzése a Facebookon:
„❗️Magyar Péter a MAVIR vezénylőközpontjából jelentkezett be, újabb önkéntes fogyasztáscsökkentésre szólította fel a nagyvállalatokat, és azt állította, hogy már több mint 630 megawattnyi teljesítménycsökkentést vállaltak a cégek. Egyúttal név szerint is felszólította Mészáros Lőrincet, hogy a hozzá kötött Kall Ingredients izocukorgyár is csatlakozzon a kezdeményezéshez, még nem késő önkéntesen.
A ma reggeli elemzésemben arról írtam, hogy a válságkommunikáció szakirodalmában ismert jelenség a blame shifting, vagyis a felelősség kommunikációs áthelyezése, valamint a framing, vagyis a vita keretezésének megváltoztatása. Ennek lényege, hogy a közbeszéd fókusza fokozatosan eltolódik a döntéshozók felelősségéről más szereplők felé.
Pontosan ezt a folyamatot látjuk most is. Az elmúlt napokban először a lakosság került a vita középpontjába: arról folyt a közbeszéd, hogy ki mennyit locsol, ki használ klímát, ki spórol eleget a vízzel és az energiával. Most pedig már egy konkrét vállalkozót és egy konkrét vállalatot emel a közbeszéd középpontjába.
Így a vita ismét kevésbé arról szól majd, hogy a kormány megtett-e mindent az energiaválság megelőzésére és kezelésére, hanem arról, hogy más szereplők eleget tettek-e a felhívásnak. Kommunikációs szempontból ez rendkívül hatékony stratégia: a közbeszéd fókusza folyamatosan áthelyeződik.
Ez a tudatos kommunikációs stratégia pontosan ezt a célt szolgálja: a közbeszéd ne arról szóljon, hogy a kormány májusban azonnali cselekvési tervet ígért az aszály kezelésére, amely végül nem valósult meg, vagy hogy időben megtörtént-e a felkészülés az energiaválságra, hanem arról, hogy Mészáros Lőrinc cukorgyára eleget tesz-e a fogyasztáscsökkentésre vonatkozó felhívásnak.