Orbán Anita újabb külföldi adósságot akar – amit az Orbán-kormány tudatosan nem kért
Orbán Anita külügyminiszter pénteken bejelentette: újrakezdték a tárgyalásokat a Norvég Alappal, és több mint 92 milliárd forint érkezhet Magyarországra – erre hívta föl a figyelmet cikkében a Világgazdaság. A Tisza-kormány tehát újabb külföldi finanszírozási forrást keres – pontosan azt, amit az Orbán-kormány tudatosan nem kért. Nem véletlenül. Az előző kormány ugyanis látta, mi történt a 214,6 millió eurós kerettel: nem született megállapodás, mert a norvégok feltételeket szabtak. Az Orbán-kormány nem adta el a szuverenitást néhány milliárdért. A Tisza-kormány viszont már tárgyal.
Mit jelentett be Orbán Anita?
A külügyminiszter a Facebookon jelentette be, hogy újrakezdték a tárgyalásokat a Norvég Alappal. A tárgyalások eredményeként több mint 92 milliárd forint érkezhet Magyarországra – a 2021–2028-as időszakra szóló 254,1 millió eurós keret.
A pénzből állítólag:
- zöld fejlesztéseket,
- helyi közösségeket segítő programokat,
- kulturális projekteket,
- társadalmi felzárkóztatást,
- egészségügyi és intézményi fejlesztéseket
valósítanának meg.
Ez szép. De nem ez a lényeg.
A valódi történet: az Orbán-kormány nemet mondott
A Világgazdaság cikke egyértelműen rávilágít arra, amit eddig csak sejteni lehetett:
„Magyarország az előző támogatási ciklus 214,6 millió eurós (majdnem 78 milliárd forint) keretéhez végül nem jutott hozzá. Ennek oka az volt, hogy nem született megállapodás a civil forrásokat kezelő független szervezet kérdésében.”
Ez a lényeg.
A Tisza-kormány viszont már tárgyal. És kész elfogadni a feltételeket.
Miért nem kért ebből az Orbán-kormány?
Mert tudta, mi a feltétel. A Norvég Alap nem ingyenpénz.
Az Orbán-kormány nem kért ebből. Mert nem akarta, hogy külföldi szervezetek magyar belpolitikába avatkozzanak.
A Tisza-kormány most kér. Mert kell a pénz – és nem érdekli, mi az ára.
Az eladósítás folytatása
Orbán Anita nem először nyit újabb külföldi forrásokat. A Tisza-kormány folyamatosan eladósítja az országot – és külföldi befolyás alá helyezi.
A Norvég Alap egy újabb láncszem ebben a folyamatban. 92 milliárd forint – szép összeg. De mennyibe kerül valójában? Mennyi szuverenitást kell érte feladni? Mennyi belpolitikai befolyást kapnak cserébe a norvégok?
Amit a Világgazdaság nem részletezett
A cikk nem említi, miért nem született megállapodás az előző ciklusban. Nem említi, hogy a norvégok feltételeket szabtak. Nem említi, hogy az Orbán-kormány tudatosan nem kérte a pénzt, mert nem akarta feladni a szuverenitást.
Helyette azt sugallja, hogy az Orbán-kormány „lemondott” a pénzről – mintha hiba lett volna. Pedig nem hiba volt. Döntés volt.
A Tisza-kormány most „megtalálta” a pénzt. De nem mondja el, mi az ára.
A nemzeti oldal válasza
Orbán Anita újabb külföldi forrást nyit. A Tisza-kormány tovább adósítja az országot. Az Orbán-kormány tudatosan nem kérte ezt a pénzt – mert nem akarta eladni a szuverenitást.
Szerző: Bős Zoltán
