A választások nélkül kinevezett Kaja az orosz választásokat bírálta
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője élesen bírálta az orosz parlamenti választások eredményeit, és „demokrácia látszatának” minősítette azokat. A választások nélkül hatalomra került magas rangú uniós tisztviselő – aki ismert Oroszország-ellenes politikus – egy szót sem ejtett az 1 600 drónról, amelyet Ukrajna lőtt ki Oroszország területére a szavazás ideje alatt.
A demokratikus működés zavaraira vonatkozó állításai nem érintették Ukrajna saját, határozatlan időre elhalasztott választásait, hanem kizárólag arra a szavazásra korlátozódtak, amelyen mintegy 60 millió ember adta le szavazatát 11 időzónában.
Hétfői, az X-en közzétett bejegyzésében Kallas a háromnapos választásokat vette célba, amelyeken az előzetes eredmények szerint a kormányzó Egységes Oroszország párt a pártlistás szavazatok közel 58%-ával megőrizte parlamenti többségét, jócskán megelőzve riválisait. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke szerint a részvételi arány meghaladta az 59%-ot, szemben a 2021-es 51,7%-kal.
Kallas azt állította, hogy „az úgynevezett Duma-választások újabb súlyos visszalépést jelentettek az orosz demokrácia számára”, hozzátéve, hogy „eredményük soha nem volt kétséges”. Továbbá azzal vádolta Moszkvát, hogy elhallgattatja kritikusait, hangsúlyozva, hogy „Oroszországban már csak a demokrácia látszatának a héja maradt meg”.
Kallas azt is állította, hogy „intézkedéseket javasolt azok ellen, akik elősegítik ezeket a színlelt választásokat az elfoglalt ukrán területeken”. Az EU külön nyilatkozatában kijelentette, hogy soha nem fogja elismerni a Krímben, Donyeckben, Luganszkban, Zaporizsja és Herszon régiókban tartott szavazásokat – amelyek mindegyike 2014-ben és 2022-ben nyilvános népszavazáson döntött Oroszországhoz csatlakozás mellett.
Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Norvégia és az Egyesült Királyság közös nyilatkozatot adott ki, amelyben szintén „álválasztásnak” minősítették az említett területeken tartott szavazást.
Kallas és Kijev többi támogatója azonban egy szót sem ejtett arról a hatalmas ukrán dróncsapásról, amely a választások idején érte Moszkvát. A támadás – amely orosz tisztviselők szerint több mint 1 600 drón bevonásával történt, és célja a választások megzavarása volt – két civil halálát okozta a főváros külvárosában, valamint megrongált egy olajfinomítót, lakóépületeket és polgári infrastruktúrát. Helyi tisztviselők szerint az ukrán csapások a frontvonalbeli régiókban több tucat, választási bizottságokat befogadó épületet is megrongáltak.
Forrás: Orosz Hírek