Kapitány Istvánnal tárgyaltak a német multik, majd bejelentették, eddig a magyar cégek voltak előnyben Magyarországon, de most már ez szerencsére nem így lesz
Friedrich Merz a Magyar Péterrel tartott berlini sajtótájékoztatóján megemlítette, hogy a közelmúltban német üzleti delegáció járt Magyarországon. A látogatás részleteit nem fejtette ki, a német vállalati érdekképviselet azonban dokumentálta a találkozót. Beszámolójuk szerint Magyarország komoly befektetési potenciállal rendelkezik az energetikai szektorban, azonban a német vállalatok elégedetlenek azzal, hogy a lakosság uniós összevetésben rendkívül alacsony áron kapja az energiahordozókat. Érthetőbben fogalmazva: Kapitány István tárgyalópartnereit nagyon zavarja a rezsicsökkentés. A jelentésükben megdicsérték a Tisza-kormányt, mondván, hogy korábban a magyar cégeket előnyben részesítette a korábbi kormány, de most már ez nincs így.
Érdekes betekintést adott a magyar-német kapcsolati dinamikába Friedrich Merz kancellár november 10-én, a Magyar Péterrel tartott berlini sajtótájékoztatón. A német kancellár expozéjában (amelynek teljes, eredeti nyelvű leiratát ITT olvashatják) beszédes módon üdvözölte a „német cégek versenyfeltételeinek javítására utaló budapesti jelzéseket”, majd- mintegy mellékesen- megemlítette, hogy a közelmúltban egy gazdasági delegáció érkezett Magyarországra, hogy további beruházásokról egyeztessen.
Hogy a delegáció pontosan miről tárgyalt, azt nem részletezte, de gondolatmenetét árulkodó módon azzal folytatta, hogy felajánlotta Magyar Péternek a német LNG-terminálkapacitásokat- értelemszerűen a jelenlegi olcsó, vezetékes orosz gáz leváltása érdekében-, majd kijelentette, a megújuló energiaforrások telepítéséhez is szívesen nyújtanak segítséget a német cégek.
Mindebből nem nehéz kitalálni, hogy a német kancellár a német vállalatok kelet-európai érdekeit képviselő lobbiszervezet, az Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft október 15-16 közötti látogatására utalt, amelynek során 45 vállalati képviselő érkezett Budapestre Philipp Haußmann vezetésével. A küldöttség Kapitány Istvánnal folytatott tárgyalásokat, amiről maga a miniszter is beszámolt, azt azonban csak elnagyoltan ismertette, hogy miről egyeztettek.

Ezzel szemben a német lobbiszervezet ezután részletes beszámolót közölt saját weboldalán a látogatásról, amely erősen eltér attól, amit Kapitány István osztott meg közösségi oldalán. Ugyanis míg a miniszter csak az exportképesség növeléséről, az energiabiztonság javításáról és a német befektetői kedv fellendüléséről beszélt, az Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft beszámolója konkrétumokat is felsorolt a tárgyalások kapcsán. Így tudjuk, hogy többek között szélerőművekről, vendégmunkásokról és a rezsicsökkentés eltörléséről is szó esett.
A magyar rezsicsökkentést teherként élik meg a német vállalatok
A lobbiszervezet a látogatásról közzétett beszámolóban arról beszél, látják Magyar Péter elköteleződését a nyugati befektetői körök irányába, de ennek még nem világos a pályája. Ráadásul az új kormány jelentős megszorításokkal “néz szembe” a németek szerint.
Ugyanakkor pozitívumként értékelték, hogy az új kormány feladta a korábbi, magyar vállalatokat előtérbe helyező stratégiáját, ami különösen az építőiparban okozott profitkiesést a német és más külföldi vállalatoknak. Vagyis, hogy eddig a magyar vállalkozókat segítette az előző magyar kormány, de most már – számukra szerencsére – nem így lesz. Mint fogalmaztak:
“Orbán alatt a külföldi befektetők, különösen az építőiparban és a kiskereskedelemben, évekig diszkriminatív intézkedésekkel szembesültek. Ez most a múlté.”
Üdvözölték az árrésstop eltörlését is, valamint az építőipar “EU-konform” átalakítását is, amelynek eddigi gyakorlati megnyilvánulása, hogy magyar vállalatok helyett nyugati multivállalatok vehettek át számos nagyberuházást a vasúttól az autópálya építésig.
A jelentés továbbá megjegyzi, hogy a nyugati reorientáció részeként a keleti befektetőkkel is le kell építeni a kapcsolatokat, a feltörekvő kínaiak helyett a német vállalatoknak kell fokozatosan átvenni a külföldi befektetői szerepet.
.jpg)
A beszámolóból az is kiderül, hogy szemben Kapitány István kommunikációjával az energiapolitika volt az egyik legfontosabb pontja az egyeztetéseknek. Ennek részeként a lobbiszervezet kifejtette, igazságtalannak tartják, hogy a lakosság államilag támogatott módon kedvezményes rezsit fizet, míg a nagyvállalatok ennél drágábban jutnak energiához, és áttételesen finanszírozzák a rezsicsökkentés fenntartását. A német lobbiszervezet szerint tehát a rezsicsökkentés sérti a német gazdasági érdekeket, és ennek megfelelően a támogatás eltörlését szorgalmazza.
Innen a jelentés rátér a szélerőmű-programra, amelynek kapcsán a lobbiszervezet világosan kijelenti, a szélturbinák építése “új üzleti lehetőségeket teremt” a német vállalatok számára.
Magyar Péter vendégmunkás stopra vonatkozó szavait is cáfolta az Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft beszámolója, akik szerint valójában egyáltalán nem fog leállni a vendégmunkások behozatala Magyarországon. A jelentés szerint a Kapitány Istvánnal folytatott tárgyalásokon kiderült, “a jövőben ismét lehetőség lesz célzott munkavállalási engedélyekre a képzett szakemberek számára”. A lobbiszervezet hozzáteszi, a német vállalatoknak ez különösen fontos fejlemény, hiszen szeretnék saját munkavállalóikat alkalmazni magyarországi befektetéseiknél.
Mindezek után egészen más megvilágításba kerül, hogy november 10-én Merz már kormányközi szinten ajánlott energetikai együttműködést Magyar Péternek.
Teljes német függés a gazdaságpolitikában
Az Ellenpólus korábban bemutatta, hogy június 15-18. között már járt egy német delegáció hazánkban, és felmerült, hogy a német vállalatok megújuló energiához kötődő beruházásokat hajtanának végre Magyarországon. Ezután alig több mint egy héttel, június 24-én Kapitány bejelentette az új szélerőművi kapacitások megnyitását.
Októberben újabb delegáció érkezett, amely már követeléseket fogalmaz meg:
- a rezsicsökkentés eltörlése,
- a vendégmunkások befogadása,
- valamint a magyar cégek kizárása a nemzetgazdaságilag releváns szektorokból.
A kormánydelegáció berlini útja alapján, valamint a német cégek kelet-európai érdekképviseletének beszámolójából úgy tűnik, ezeket a követeléseket a kormány elfogadta.
Forrás: Ellenpólus