Két angol falu is megszavazta, hogy kiváljon az Egyesült Királyságból a migránsok elhelyezése miatt
Barnhamban a népszavazás apropóját az adta, hogy a tervek szerint több száz migránsférfit helyeznének el a település közelében egy egykori katonai bázison.
Barnham lakosai elsöprő többséggel támogatták a jelképes függetlenséget egy tiltakozó népszavazáson, amelyet annak apropóján tartottak, hogy a tervek szerint több száz migránsférfit helyeznének el a közelben.

Egy újabb angol falu szavazott meg jelképes függetlenséget az Egyesült Királyságtól, tiltakozásul a kormány azon terve ellen, hogy több mint 900 férfi migránst helyezzenek el egy közeli, egykori katonai bázison.
A kelet-angliai Suffolk megyében található, kevesebb mint 600 lakosú Barnham településen 257-en támogatták az elszakadási kezdeményezést, míg mindössze 16-an szavaztak ellene.
Korábban, szeptemberben az Oxfordshire megyei Piddingtonban tartottak hasonló népszavazást.
A jogilag nem kötelező érvényű szavazást egy olyan petíció támogatására szervezték, amely a koronafüggőségi státusz megszerzését célozza. Ez lehetővé tenné, hogy a falu továbbra is hűséges maradjon a brit uralkodóhoz, miközben kivonná magát a brit belügyminisztérium joghatósága alól.
A népszavazást az a kormányzati javaslat előzte meg, amely szerint a korábbi RAF Barnham katonai bázison legfeljebb 931 menedékkérőt helyeznének el.
Ez a falu teljes, 584 fős lakosságánál mintegy 60 százalékkal több ember elhelyezését jelentené.
A belügyminisztérium eredetileg 1250 ember elszállásolását javasolta, de hónapokig tartó helyi tiltakozás után október 13-án visszavonta a kérelmet, majd másnap egy módosított tervet nyújtott be.
A West Suffolk-i önkormányzat ellenzi az elhelyezési tervet, arra hivatkozva, hogy a helyi infrastruktúra és közlekedési kapcsolatok korlátozottak, továbbá a projektnek lehetséges környezeti hatásai is vannak.
A szokásos tervezési eljárás szerint a helyben megválasztott önkormányzat jogosult lenne jóváhagyni vagy elutasítani a beruházást, a lakosok pedig kifogásokat nyújthatnának be.
A belügyminisztérium azonban egy sürgősségi, úgynevezett koronafejlesztési eljárást alkalmazott, amely a végső döntés jogát a központi kormányhoz helyezi át. Ennek következtében az önkormányzatnak nincs hatásköre a tervek megakadályozására.
Ugyanezt az eljárást alkalmazták a szintén hasonló projekt esetében is, amelyet a mintegy 350 lakosú oxfordshire-i Piddington közelében terveznek megvalósítani. Ott egy közeli katonai létesítményben legfeljebb 1256 férfi menedékkérőt helyeznének el.
Komoly problémát jelent az országnak a migráció
A brit lakásügyi miniszter, Angela Rayner ennek ellenére figyelmen kívül hagyta a helyi tiltakozást, és a múlt héten megadta a szükséges építési engedélyt a projekthez.
A beruházásokra olyan időszakban kerül sor, amikor az Egyesült Királyság migrációs válsággal és a La Manche csatornán keresztül történő illegális határátlépésekkel küzd.
A brit belügyminisztérium adatai szerint idén november közepéig csaknem 24 ezer migráns érkezett az Egyesült Királyságba kis csónakokon keresztül.
Az országot az elmúlt években számos bevándorlásellenes tüntetés és zavargás is megrázta. Ezek közül több olyan, nagy nyilvánosságot kapott gyilkossági, támadási és nemi erőszakos ügyek nyomán robbant ki, amelyekben migránsok vagy migrációs hátterű személyek voltak érintettek.
Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalának (ONS) pénteken közzétett felmérése szerint a brit felnőttek közel 60 százaléka fontos kérdésnek tartja a bevándorlást.