Putyin: ha Navalnijt a hatóságok mérgezték volna meg, nem engedték volna külföldre
Ha Alekszej Navalnijt valóban az orosz hatóságok mérgezték volna meg, nem engedték volna külföldre vinni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki tanácskozásán.
„Ha a szereplőt, akiről ön beszél, valóban megmérgezték volna, ha a hatóságok mindenképp meg akartak volna mérgezni valakit, aligha küldték volna el németországi gyógykezelésre, nem így van?” – fogalmazott Putyin kérdésre válaszolva.
Közölte, hogy a politikus feleségének kérése nyomán személyesen járt közbe az orosz főügyészségnél Navalnij külföldre engedése érdekében, mert az ellenzékivel szemben utazási korlátozásokat vezettek be az ellene folytatott bírósági vizsgálat és büntetőeljárás miatt. „Megkértem a főügyészséget, hogy engedjék ezt megtenni. Elutazott” – mondta a tanácskozásra videokapcsolaton bejelentkező Putyin.
Kifogásolta, hogy Oroszország nem kapott felvilágosítást a Navalnij mintáiban talált méregről, amely nélkül formálisan nem indíthat nyomozást. Nehezményezte annak a javaslatának az elutasítását, hogy orosz szakemberek azokkal a német, francia és svéd szakértőkkel együtt vizsgálják meg a bizonyítékokat, akik azt állították, hogy novicsok volt a politikus szervezetében. Putyin azt mondta, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szerint a kimutatott szer nem novicsok volt.
„Ha ez mérgezés, akkor feltétlenül lefolytatjuk a nyomozást. Voltak már nálunk mérgezéses esetek. Felderítettük őket, és a bűnösöket megbüntettük” – hangoztatta Putyin.
Az OPCW október 6-án kiadott jelentésében egyébként azt írta, vizsgálata „megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolineszteráz-gátló biomarkereit találták meg, amelyeknek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolineszteráz-gátló a szerződés függelékében nem szerepel. Későbbi jelentésében sem nevezte meg sem a mérget és nem részletezte annak összetételét és jellemzőit.
Putyin a többórás, számos témát érintő csütörtöki felszólalása során egyebek között szólt a hegyi-karabahi konfliktusról is, és sürgette annak gyors politikai megoldását. Elmondta, hogy ennek érdekében naponta többször is beszél Ilham Aliyev azeri elnökkel és Pasinján örmény kormányfővel. A szeptember 27-én kiéleződött konfliktus intenzitásával kapcsolatban azt mondta, hogy már csaknem ötezren vesztették életüket. Összehasonlításként elmondta, hogy az afganisztáni szovjet intervenció egy évtizede alatt 13 ezer katona esett el. Kifejezte reményét, hogy a rendezéshez az Egyesült Államok is hozzájárul majd.
Visszautasította az államok belügyeibe való külső beavatkozást. Szót emelt az ENSZ és a Biztonsági Tanács központi szerepének megőrzése mellett a világpolitikában, a BT-n belül pedig a vétójog fenntartása mellett. Ismét síkraszállt a nukleáris hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 (Új START) szerződés meghosszabbítása és a fegyverzetkorlátozás kérdéseinek átfogó megtárgyalása, valamint a nemzetközi kiberbiztonsági megállapodás megkötése mellett. Kifejezte reményét, hogy ezekben a témákban együttműködjön azzal az amerikai kormánnyal, amely a november 3-i választások után hatalmon lesz Washingtonban.
Putyin nem zárta ki a Moszkva és a Peking közötti katonai szövetség lehetőségét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a felek között olyan magas szintű a bizalom, hogy erre általában véve nincs is szükség.
Az új koronavírussal szembeni fellépéssel kapcsolatban rámutatott, hogy annak sikere nemcsak az országok egészségügyi rendszerének fejlettségétől függ, hanem annak hozzáférhetőségétől, az önfeláldozástól, a kölcsönös segítségnyújtástól, a hatalom becsületességétől és az állam erejétől.
„Az erős államot mindig is Oroszország fejlődése alapfeltételének tekintettük, és újból meggyőződtünk róla, hogy igazunk volt” – hangoztatta Putyin, hozzátéve hogy ez alatt nem a totális kontrollt és a rendvédelmi erők keménységét érti, hanem az állam és a társadalom közötti bizalmat. Mint mondta, az alkotmányreformra az állami szuverenitás megerősítése céljából volt szükség.
Hazájának jövőjéről szólva kijelentette: „Szeretném azt mondani azoknak, akik az Oroszország elhalására várnak: bennünket csak az aggaszt, hogy meg ne fázzunk az önök temetésén”.
(MTI)