Kiderült, mitől robbant be a koronavírus-járvány ősszel Magyarországon
A szakértők szerint túlnyomórészt a külföldről behurcolt vírusfajták kezdtek elterjedni.
Nyilvánosságra hozták a magyarországi COVID-járványt meghatározó vírusváltozatok genetikai vizsgálatának eredményét. Ebben azt vizsgálták, milyen köze van a tavaszi járványnak az őszi, második hullám berobbanásához.
A szakértők szerint az őszi járvány nem a tavasszal kialakult fertőzések lappangásából lobbant be. A nyár közepén hurcolták be újra a vírust – írják az eddigi legátfogóbb magyar tanulmányban.
A napi esetek nyáron július elejétől augusztus közepéig fokozatosan csökkentek, majd újra emelkedni kezdtek. Így az új járványhullám a nyár közepén indult el.
Papp Balázs, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársa szerint:
„Vizsgálatunk azt igazolja, hogy a jelenlegi, második járványhullám nem a tavaszi időszakban kialakult és hazánkban lappangva terjedő fertőzési láncok folytatásaként jött létre. Ellenkezőleg: a határ megnyitását követően, a nyár közepén újbóli behurcolások történtek az országba”
„Kutatási eredményeink arra is rámutatnak, hogy – ellentétben a tavaszi hullámmal – a július–augusztus folyamán behurcolt esetekből jelentős terjedési láncolatok alakultak ki, és az ősz elején megfigyelt napi esetszám-emelkedés jellemzően ezeknek a korai behurcolási eseményeknek köszönhető. Lényeges különbség a járvány két szakasza között, hogy a 2. hullám kládjai (azaz hazai terjedésű fertőzési láncai) időben sokkal kiterjedtebbek (akár több hónapig is elhúzódik egy-egy vírusváltozat terjedése), és egy-egy klád jellemzően sokkal több fertőzöttet foglal magában” – magyarázta Kintses Bálint, az SZBK és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársa.
A minták több megyéből érkeztek, „tehát amíg az első hullám lokális maradt, addig a másodikban már van olyan klád is, ami országos kiterjedésű, főleg az észak-keleti régióban. Ez megerősíti a belföldi széthurcolás szerepét abban az időszakban (nyár), amikor még elsősorban a külföldről történő behurcolás megállítására helyeződött a hangsúly (határzár). A tavaszi és az őszi hullám különbségei jól tükrözik, hogy a járványügyi korlátozások fontos szerepet töltenek be a fertőzés terjedésének megakadályozásában, illetve lassításában”.
A vizsgálatok szerint az őszi vírusváltozatok túlnyomórészt nem egyeznek a tavasszal terjedő változatokkal. A most jelenlévő vírusok tavasszal más európai országokban bukkantak fel elsősorban.
Forrás: Portfolio.hu
Follow @jobboldalihirek