Csúcskategóriás harcjárművek, repülők, rakétarendszerek – történelmi év volt ez a haderőfejlesztésben

2020 mind a magyar hadiipar, mind pedig a Honvédség fejlesztésének szempontjából történelmi év volt. Csak hogy néhányat említsünk az idei év legnagyobb bejelentései közül: hazánk a világ egyik legmodernebb gyalogsági harcjárművét rendszeresíti és gyártja majd, ezen kívül új 4×4-es katonai járművek, kézifegyverek és páncélzati elemek gyártásába is belefog a magyar hadiipar. A Honvédség eszközparkja bővül még új légvédelmi rakétarendszerekkel, radarokkal és szállítórepülőkkel is, illetve elkezdtek megérkezni a korábban rendelt Leopard harckocsik és H145M többcélú katonai helikopterek is – írja összeállításában a Portfolió.

KF41 Lynx a Bakonyban (fotó: Magyar Honvédség)

Lynx-gyártás és rendszeresítés

 

Az idei év egyik legnagyobb haderőfejlesztési fejleménye a német Rheinmetall vállalattal kötött megállapodás volt, melynek fejében Zalaegerszegen egy Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem létesítése indult meg. A harcjármű a világ egyik legkorszerűbb típusa, gyártása 2023-tól indulna, és 218 darabot a Honvédség is rendszeresítene a típusból. Az üzem évi 45 harcjármű gyártására lesz képes, és jelentős exportpotenciállal is rendelkezik, hiszen Lynxek rendszeresítését fontolgatja számos ország mellett még az Egyesült Államok hadereje is.

A projekt körülbelül 2 milliárd euróból valósul meg, és legalább 500 új munkahelyet teremt.

Hab a tortán, hogy a Rheinmetall-lal arról is sikerült megállapodni, hogy egy teljesen újfajta harcjármű fejlesztésére és sorozatgyártására is sor kerül Magyarországon az évtized második felében, ez valószínűleg egy 6×6-os vagy egy 8×8-as, kerekes többcélú harcjármű lesz majd.

Gidrán 4×4-esek gyártása és rendszeresítése

Fotó: HM Zrínyi Nonprofit Kft.

A Lynx lánctalpasok mellett két 4×4-es páncélozott katonai járműtípus beszerzését és hazai gyártását is bejelentette idén a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos. A projekt alapját a török Nurol Makina NMS 4×4-ese, illetve az Ejder Yalcin MRAP-je adja majd, viszont mindkét típust továbbfejlesztik és európai igényeknek megfelelően alakítják majd át, a Rheinmetall és magyar mérnökök bevonásával.

Összesen több mint 300 ilyen jármű kerül majd rendszeresítésre a Honvédség kötelékén belül, nagy részük Magyarországon lesz legyártva. A projekt egyelőre Gidrán névre hallgat.

Új fegyverek gyártása Kiskunfélegyházán

Fotó: Portfolió

A HM Arzenál kiskunfélegyházi fegyvergyárában évek óta folyik a cseh licenc alapján történő fegyver-összeszerelés és gyártás, idén pedig több új típus jövőbeli gyártását is bejelentették a döntéshozók.

Októberben a német Dynamit Nobel Defence-szel kötött egy megállapodást Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos páncéltörő fegyverek és harcjármű-páncélkomponensek gyártásáról, novemberben pedig a francia-német Unique Alpine-nal állapodtak meg csúcskategóriás mesterlövész-fegyverek és félautomata karabélyok gyártásáról.

A Dynamit Nobel Defence-szel kötött megállapodás ráadásul tartalmaz egy olyan passzust is, mely szerint öt éven belül egy teljes egészében hazai előállítású, hazai tervezésű termékváltozat létrehozására is sor fog majd kerülni.

Az egyelőre nem világos még, hogy ezekből a fegyverekből mi kerül majd rendszeresítésre a Honvédségen belül, első körben úgy tűnik, nagy részük exportra készül. Hosszabb távon viszont az RGW-családba tartozó páncéltörők, a Lynx-szekkel kompatibilis ERA-páncélzatok és a TPG-mesterlövészfegyverek rendszeresítése is indokolt lehet.

AMRAAM-rakéták és NASAMS-rakétarendszerek

Fotó: Wikimedia Commons

Benkő Tibor honvédelmi miniszter tavaly májusban jelentette be, hogy Magyarország újfajta légvédelmi rakétarendszer beszerzését fontolgatja, a legtöbben a NASAMS-2-est tartották a szerepre a legesélyesebbnek. Idén augusztusban jelentette be az amerikai nagykövetség, hogy Magyarország egymilliárd dollár értékben vásárolt AMRAAM-rakétákat az Egyesült Államoktól, ami ezt a kérdést nagyjából le is zárta, hiszen a rakéták kompatibilisek mind a Honvédség légierejében rendszerben lévő Gripen-vadászgépekkel, mind pedig azokkal a NASAMS II-es légvédelmi rakétarendszerekkel, melyeknek beszerzését november 19-én erősítette meg Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.

Azt még nem tudni pontosan, hogy a rakétarendszerekből hány darabot vásárolt Magyarország, milyen konfigurációban, a Reuters forrásai szerint az ügylet 410 millió euró értékben jött létre, és ipari együttműködéssel is párosul.

Brazil szállítórepülők, cseh kiképzők

 

 

A brazil gyártmányú KC-390-es sugárhajtású szállítórepülőgépek beszerzésének bejelentése szintén egy régi pletykát erősített meg: tavaly augusztusban szellőztette meg a brazil média, hogy Magyarország a gépek megvásárlásáról tárgyal a brazil kormánnyal. Összesen két gép kerül majd beszerzésre, leszállításuk 2023-ban veszi kezdetét.

A brazil gépek mellett még egy merevszárnyú-típussal kapcsolatosan is érkeztek hírek az év folyamán: júniusban magyar magánbefektetők megvásárolták az AERO Vodochody cseh repülőgépgyárat. A gyár egyik ikonikus modelljét, a L-39 NG kiképzőgépet már kipróbálta a Honvédség, de a rendszeresítés ütemezéséről egyelőre még nem sokat tudni.

A Vaskupola radartechnológiája

Fotó: Wikimedia Commons

December 11-én jelentette be a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos irodája, hogy ELM-2084 típusú radarokat vásárol a Rheinmetall Canada vállalattól a Magyar Honvédség. Az izraeli IAI ELTA cég aktív fázisvezérelt (AESA) radartechnológiáját tartalmazó berendezésekkel a honvédség régi szovjet P-37, PRV-17 és SZT-68U típusú rádiólokátorait váltják le.

Az ELM-2084-es radarok egyébként az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszer fontos részét alkotják, ez a világ legtöbbet használt és leghatékonyabban működő védelmi rendszere.

Megérkeztek a Leopard 2A4-esek és jönnek a H145M-ek

Fotó: Portfolió

A magyar haderőfejlesztési program fontos részét képezi a páncélos- és forgószárnyas-állomány modernizációja is. Bár ezeket az ügyleteket nem idén jelentették be, Magyarország 44 darab Leopard 2A7+ harckocsit vásárolt a Krauss-Maffei Wegmanntól, illetve 12 felújított Leopard 2A4-est is lízingel az állam kiképzési célokra. A Leopard 2A4-esek közül mind a 12 megérkezett idén Tatára, már éleslövészeten is voltak.

Folyamatosan érkeznek 2019 vége óta Magyarországra az Airbustól rendelt H145M többcélú katonai helikopterek is: mind a 20 gép várhatóan 2021-re érkezik meg hazánkba.

Mi jöhet még?

 

 

A 2021-es év is az ideihez hasonlóan izgalmas lehet azoknak, akik szorosan követik a haderőfejlesztéssel kapcsolatos híreket, hiszen több nagyobb bejelentés is várat magára.

• A kormány tárgyal a szingapúri ST Systems-szel és a Rábával egy meg nem nevezett harcjármű hazai gyártásáról. Sokan úgy gondolják, hogy a Bronco nevű páncélozott vontatójárműről folyik az egyeztetés, a Portfolió szerint viszont a 8×8-as meghajtású Terrex az erősebb esélyes, hiszen egy kerekes páncélozott szállító harcjárműre nagy szükség van a magyar haderőben, és az exportpotenciálja is nagyobb. Azzal viszont, hogy a kormány megállapodott a Rheinmetall-lal egy újfajta kerekes harcjármű hazai fejlesztéséről és gyártásáról, az ST Systems-Rába üzlet sora is erősen kétségessé vált; még nem teljesen borítékolható az, hogy létre is jön valamilyen megegyezés a felek közt.
• Kérdés egyelőre, hogy mi lesz majd a még mindig rendszerben lévő PKM-géppuskák utódja. Erre a célra elsősorban a belga FN Herstal MAG és Minimi-vonala, illetve a Rheinmetall géppuskái lehetnek erős esélyesek.
• Bár a kézi páncéltörő fegyverek cseréje már folyamatban van, kevés szó esett eddig a szovjet gyártmányú Fagot, Konkursz és Metyisz irányított páncéltörő fegyverek cseréjéről. Ezeket valószínűleg izraeli Spike irányított rakéták és a hozzájuk kapcsolódó indítók váltják majd, melyek kompatibilisek a Lnyx IFV-kkel és a H145M-helikopterrekel is, de erről sem érkezett még hivatalos bejelentés.
• Ezeken kívül szó van még mobil légvédelmi berendezések és drónvédelmi eszközök beszerzéséről, illetve a Gripenek esetleges cseréjéről is, de ezek mind hosszabb távú projektek, és jövőre valószínűleg nem lesz ezekkel kapcsolatosan semmilyen döntés. A Gidrán és a tervezett 6×6-os vagy 8×8-as katonai jármű egyébként alkalmas lesz valószínűleg légvédelmi fegyverrendszerek hordozására, így már csak a megfelelő fegyverrendszert kell kiválasztani a meglévő platformokhoz.